Tudatlanságon és rosszhiszeműségen alapulnak, egyúttal a közvélemény megtévesztésére alkalmasak egyes politikusok kijelentései, melyek a Buda-Cash Brókerház Zrt. és a DRB-bankcsoport tevékenységére, a jegybanki kártalanításra, illetve a felügyeleti ellenőrzésekre vonatkoznak.
Egyes ellenzéki politikusok a gyanú szerint jelentős részben a szocialista kormányok időszakában elkövetett bűncselekmény-sorozatot más elkövetési időponthoz próbálják kötni. Különösen visszás, hogy vezető ellenzéki pártpolitikusok az elkövetők helyett azt az MNB-t vádolják a brókerháznál történtek miatt, amely - azt követően, hogy alig 16 hónappal átvette a pénzügyi felügyelés feladatát Magyarországon - fényt derített a bő másfél évtizeden át elkövetett visszaélésekre.
Egyúttal felhívja a politikusok figyelmét arra, hogy a jövőben tartózkodjanak attól a rendkívül felelőtlen magatartástól, hogy politikai haszonszerzés céljából, valótlanságok állításával, a közvélemény megtévesztésének kísérletével próbálják meg aláásni a pénzügyi stabilitást.
Az MNB szerint hamis az az állítás, amely szerint a bankcsoporthoz köthető hitelintézetek az MNB tevékenységének időszakában kerültek volna a brókerház tulajdonosi köréhez. A valóság ezzel szemben az, hogy a Buda-Cashhez köthető megbízott magánszemélyek a brókerház tulajdonosainak megbízásából 2008-2009-ben, alapvetően a Gyurcsány-kormány időszakában szereztek többségi befolyásoló tulajdonrészt - a részjegyekre vonatkozó tőkeemelésekkel, s ennek révén a régi tagok fokozatos kiszorításával - abban a 11 takarékszövetkezetben, melyekből később a DRB-bankcsoport tagjai létrejöttek.
Az MNB által indított, folyamatban lévő vizsgálatok eddigi adatai egyértelműen azt mutatják: a gyanú szerint jelentős mennyiségű ügyfélpénz eltüntetésével járó visszaélés-sorozat másfél évtizeddel azelőtt indult el, hogy jegybank 2013 októberében átvette volna a pénzügyi felügyeleti szerepkört.
Tudatlanságon és rosszhiszeműségen alapul, ráadásul a jegybanktörvény ismeretének teljes hiányáról tanúskodik az az állítás, amely szerint az MNB-nek kellene valamiféle \"állami\" kárpótlást nyújtania a brókercég és a bankok károsultjainak - véli a jegybank. Az MNB ugyanakkor már jelezte, hogy kellő mennyiségű likviditás ad a betétesek követeléseinek kifizetésére az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA), ha az nem rendelkezne elég forrással erre a célra. Az OBA tehát képes lesz teljes mértékben eleget tenni kártalanítási feladatainak.
