<banner>A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára az Európai Bíróság múlt heti döntésével összhangban utalt arra, hogy az árfolyamrés tisztességességének megítélése annak kérdése, megfelelően tájékoztatták-e ennek működéséről a bankok ügyfeleiket.</banner>
<banner>Rétvári ennek részeként említette azt, hogy tisztában voltak-e az ügyfelek azzal, hogy mekkora kockázatot jelent nekik a devizahitel felvétele, ismertek-e minden részletet, illetve tudták-e, hogy a helyzet romlásával miként oszlik meg a kockázat a bankok és a devizahitelesek között.</banner>
<banner>Április 30-án közzétett ítéletében az Európai Bíróság lényegében az alábbiakat mondta ki:</banner>
- <banner>A Kúria dönthet arról, hogy az árfolyamrés a szerződés alapvető eleme-e (vagyis hogy ez alapján vizsgálható-e a tisztességessége).</banner>
- <banner>Az Európai Bíróság szerint a hitelszerződésben meghatározott árfolyamrés nem tekinthető ellenszolgáltatásért fizetendő díjazásnak.</banner>
- Szintén a Kúriának kell eldöntenie, világos és érthető-e az árfolyamrésre vonatkozó szerződéses feltétel.
- A bíróságok helyettesíthetik egy másik rendelkezéssel a vitatott szerződéses feltételt, a lehető legnagyobb mértékben fenntartva ugyanakkor a szerződés egészének érvényességét.
<banner>A Kúria jelezte: a Kásler-ügyben még a nyári szünet előtt várható ítélet, ugyanakkor a devizahitelek tömegét érintő jogegységi határozat az intézmény korábbi közlése szerint csak ősszel készülhet el. A kormány várhatóan megvárja ez utóbbit a jogszabály-alkotással.</banner>
<banner>A Portfolio.hu által megkérdezett jogászok többsége szerint nem léptünk előre: a Kúriának és a bíróságoknak az alapján kellene eldönteniük az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések sorsát, hogy az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kaptak-e ezekről. Minden egyes hitelszerződés más azonban, így átfogó jogi megoldás valószínűleg nem létezik, a gordiuszi csomót csak a kormány vághatja majd át.
<konfmenu></konfmenu></banner>
