Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az írás szerint a Mol és Magyarország most a saját bőrén tapasztalhatja meg ugyanazt az elbánást, amit négy évvel ezelőtt az OMV-vel szemben alkalmazott. Az OMV magyarországi távozásának és a Mol horvátországi akadályoztatásának az okai azonban eltérőek - hangsúlyozza a WirtschaftsBlatt cikke. Miközben az OMV visszavonulása elsősorban Brüsszelre vezethető vissza, a Mol horvátországi befektetése körül ennél sokkal kényesebb helyzet alakult ki: a horvát kormány szerint a Mol megvesztegetéssel tett szert a tulajdoni részaránya alapján őt megilletőnél nagyobb befolyásra az INA irányításában. A horvát kormány Ivo Sanader egykori miniszterelnök elítélésével nyomatékosította is ezirányú meggyőződését.
Horvátország azonban elmulasztja figyelembe venni - mutat rá a cikk - hogy egy olyan energiaipari konszernnek, mint az INA, a régió energiaellátási stabilitása biztosításához professzionális irányításra, folyamatosságra és stratégiai tervezésre lenne szüksége - amit a horvát állam nem tud megadni. Már csak az állítólagos \"nemzeti kincs\" elkótyavetyélését ellenző közvélemény nyomása miatt sem - ami végül a Mol és a horvát kormány között állandósult erőpróbához vezetett.
Amennyiben a magyarok beváltják fenyegetésüket és eladják INA-részesedésüket, Horvátországnak az osztrák lap szerint nem marad sok választása. Államosításra a költségvetés szorult helyzete miatt nem kerülhet sor, mivel Horvátországot alig néhány hónappal az uniós csatlakozás után már túlzottdeficit-eljárás fenyegeti. Az űrt tehát csak egy unión kívüli befektető tölthetné be a lap szerint.
Az energiafüggőség, elsősorban is az oroszországi energiafüggőség ellen határozottan fellépő Európai Unió ebben a témában \"meglepő módon\" még nem szólalt meg. Brüsszel valószínűleg arra számít, hogy Magyarország és Horvátország végül valahogy csak megállapodik egymással - véli vezércikkében az osztrák WirtschaftsBlatt.
