Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Magyar Nemzeti Bank elnöke a hazai vezető kereskedelmi bankok első számú vezetőit hívta bankárreggelire kedden. Patai Mihály tájékoztatása szerint a megbeszélés célja a növekedési hitelprogram tapasztalatainak összegzése volt. Elmondta, a devizahitelekről nem volt szó, mindössze pár mondatot váltottak a témában, a jegybank elnök jelezte, hogy a kormány álláspontjának ismeretében fogja saját véleményét kialakítani.
Kérdésre válaszolva Patai Mihály megismételte a bankszövetség álláspontját, amely szerint közösen kell állni a devizahitelesek megsegítésének költségeit, a bankok már eddig is vállalták, hogy arányosan nagyobb szerepet vállalnak, mint a másik két szereplő, az adósok és a kormány. Hozzátette: a bankszövetség augusztus végén kétféle változatot tett le a kormány asztalára, amit most is tartanak, ugyanakkor dolgoznak egy harmadik változaton, jövő hétfőn pedig újra összeül a bankszövetség elnöksége, ahol végig gondolják ezt is.
Szétvernék a forint árfolyamát
Patai kifejtette, hogy nem lehet több ezer milliárd forintot átváltani svájci frankra vagy euróra a nemzeti bank támogatása nélkül. Példakánt említette, ha minden bank úgy döntene, hogy átváltja forintra a svájci frank hiteleket, akkor óriási kereslet keletkezne a svájci frank iránt. Szerinte 12 milliárd svájci frankra, többezer milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy ezt programot végigcsinálják. Ezzel napokon belül szétvernék a forint árfolyamát, ez mindeninek rossz lenne, a forint árfolyama beláthatatlanul elromlana, ennek pedig direkt hatása lenne az árakra.
A kormány támogatása is kell
Utalt arra, hogy a bankszövetségben hétfőn komoly vitát folytattak a devizahitelekkel kapcsolatban, és bár ismerik az erőviszonyokat, a november 1-jei ultimátumot a mostani formában nem tudják elfogadni, mert a bankrendszer, a bankok nem tudják a kormány támogatása nélkül a problémát megoldani. Patai szerint naivitás, hogy a bankszektor önmagában meg tudná ezt oldani, az árfolyamot a gazdaságpolitika határozza meg, a pénz árát, a kamatlábat a jegybankban határozzák meg, amelyre még rájön az országfelár - ha jó a gazdaságpolitika, akkor ez olcsó, ha rossz, akkor drága -; vagyis a 3,8 százalékos alapkamatra rájön egy 3 százalékos országfelár, amire 1 százalékos ügyfélfelár adódik, és félszázalékos profit. Így jön ki a 8-9 százalékos kamatláb. Nem lehet gazdaságpolitika és kormány nélkül ezt a kérdést megoldani - mondta.
Megjegyezte: támogatás nélkül a jól alakuló hosszú távú inflációs célt el lehetne felejteni, hiszen a magyar gazdaság nyitott, s ezért makrogazdasági szükségszerűség, hogy a bankrendszer tagjai és a kormány közösen találja meg a megoldást.
