Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
<banner>A felperesek legutóbbi keresetének alapjául Csányi Sándornak a 2012-es közgyűlést követő sajtótájékoztatón elhangzott kijelentése szolgált. E szerint ha Kásler Árpád és az OTP Bank között folyó perben a Kúria felülvizsgálat során a bank javára dönt, a bank polgári és büntető úton eljárást kezdeményez a felperesek ellen. A felperesek szerint ez a kijelentés sértette személyiségi jogaikat, ezért nem vagyoni kártérítésként 100 millió forintot kértek a banktól.</banner>
<banner>A július végén megszületett végzés tanúsága szerint a felpereseknek kétszer is megküldött hiánypótlási felhívás ellenére keresetüket olyan hiányosan nyújtották be, hogy az érdemi elbírálásra alkalmatlan volt. A keresetből sem az nem volt megállapítható, hogy melyik felperest érte sérelem, sem pedig az, hogy milyen sérelem érte őket. A házaspárnak közel 100 ezer forint kereseti illetéket kell lerónia.</banner>
<banner>Korábban Kásler Árpádék és az OTP \"eredeti ügyében\" nem született végleges bírósági döntés. Januárban ugyanis a Kúria felfüggesztette felülvizsgálati eljárását, és az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte.</banner>
<banner>Az ügy előzménye az volt, a Szegedi Ítélőtábla tisztességtelennek mondta ki azt, hogy a hitelintézet az aktuális törlesztőrészlet forintösszegét az általa alkalmazott devizaeladási árfolyamon határozta meg, miközben a folyósításkor vételi árfolyamon állapította meg a kölcsön összegét. A Szegedi Ítélőtábla − helybenhagyva az első fokú ítéletet − az eladási árfolyam helyett a vételi árfolyam alkalmazását rendelte el a törlesztésnél is, visszamenőleges hatállyal.</banner>
<banner>A Kúria kezdeményezése miatt január óta az Európai Unió Bíróságánál lévő ügy azonban akár hónapokig vagy évekig is elhúzódhat anélkül, hogy döntés születne.</banner>
