BUX 132046.37 0,27 %
OTP 41080 -0,05 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Ők kapják az államtól a milliárdokat - mutatjuk a részleteket

A teljesen állami tulajdonú Széchenyi Tőkealap-Kezelő Zrt. eddig 17 vállalatba fektetett be uniós pénzt, a nyertesek többsége a közép-magyarországi régióból került ki.

2013. július 21. vasárnap, 11:14

A többi kockázati tőketársaságoktól eltérően az SZTA nem a start upok között keresi a befektetési célpontjait, hanem leginkább a hagyományos iparágakra koncentrál, ezek közül is a több éves múltra visszatekintő, termelő és szolgáltató cégeket jelentik a fő célpontot - mondta érdeklődésünkre Török József, üzletfejlesztési igazgató, majd hozzátette, hogy a vállalkozások közel 70 százalékánál így is fontos szerep jut az innovációnak.

Ki kaphat pénzt?
A befektetés feltétele, hogy a vállalkozás már legalább két aktív üzleti évet fel tudjon mutatni, fejlesztési, vagy növekedési céllal keressen tőkéstársat és 25 főt foglalkoztasson, vagy a befektetést követő 2 éven elérje ezt a létszámot, akár a kapcsolt vagy partnervállalkozásaival, akár a jelentős beszállítóival együtt. Bővebben a feltételekről az SZTA honlapján tájékozódhat.

Az SZTA segítségével 14 milliárd - uniós forrású - forintot lehet kihelyezni a cégekbe, ez régiónként 2-2 milliárd forintnak felel meg - a többi uniós forrástól eltérően azonban itt nem tesznek különbséget a régiók között, azaz a budapesti vállalkozások is ugyanannyi pénzt kapnak, mint bármely vidéki társuk. A tervek szerint 2015 végéig 80-100 magyar cégbe kerülhetnek állami forintok.

A tőkealap-kezelő eddig összesen 17 cégbe fektetett be eddig pénzt, amiből 12 szerződést még tavaly kötöttek, a maradékot pedig idén. A kihelyezett összeg eléri az 1,3 milliárd forintot, míg befektetői döntés eddig körülbelül 3,6 milliárd forintról született, az év végére pedig 4 milliárd forint fölé vinnék a kihelyezett állományt. Amennyiben a támogatott cégek területi elosztását nézzük, úgy azt láthatjuk, hogy 7 a Közép-Magyarországi régióban székel, 3 az Észak-Alföldön, 2 a Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon és a Nyugat-Dunántúlon, míg 1 cég észak-magyarországi központtal rendelkezett. Hogy nem kezdő cégekről van szó, azt jól mutatja, hogy a legfiatalabb céget is 2010-ben alapították, de a kedvezményezettek között találhatunk több, a \'90-es években alapított vállalatot is.

A tevékenységi köre a cégeknek teljesen szerteágazó, hiszen találunk egészségipari szolgáltatást, karbantartó-gyorsszolgálati tevékenységet, kulturális rendezvényszervezést végző vállalatot ugyanúgy, ahogy fémmegmunkálással, csomagolástechnikával, vagy éppen vendéglátással foglalkozót.

Jelentős különbségek a magántőkével szemben

A kockázati tőke által igazán kedvelt IT-vel, informatikával, biotechnológiával, illetve orvostudománnyal mindössze 3 cég foglalkozik. Talán ez a legnagyobb különbség az állami és magántőke között, hiszen ez utóbbiaknál a korai fázisú befektetések közel fele a high-tech kategóriába volt sorolható a 2011-ben, azaz legfrissebb, részletes statisztikákat tartalmazó évben.

Amennyiben a megkötött üzletek darabszámát nézzük, úgy két éve a számítógépekkel és a fogyasztói elektronikával kapcsolatos területeken működő magyarországi vállalkozások jutottak a legnagyobb eséllyel kockázati- és magántőke-befektetéshez, míg a második legtöbb ügyletre - a korábbi években is igen népszerű - kommunikációs szakágazatban került sor.

A magánbefektetések területi elosztását nézve pedig azt látjuk, hogy egyik magyarországi régió sem emelkedik ki jelentősen a többi közül, egy-egy régió átlagosan az összes forrás 15-18 százalékát tudja magához vonzani. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint azonban kis előnye van a többiekkel szemben az Észak-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon székelő cégeknek, míg Nyugat-, illetve Dél-Dunántúlon némileg kevesebb projekt valósult meg.

Erre jut az állami pénzből

A tőkebevonási célok között kiemelt szerepet kapott a hazai piacbővítés, illetve az ehhez szükséges kapacitásbővítés pénzügyi hátterének biztosítása - a cégek közel 80 százalékánál ez teremtett igényt a forrásbevonásra - olvasható az SZTA honlapján. A cégek több mint felénél a kínálat bővítése került a középpontba. Bár az alapkezelő elsősorban nem az exportpiacra kilépő vállalkozásokra koncentrál, a cégek negyedénél a tőkebevonás a külpiacra történő kilépést is elősegítette.

Az SZTA eddigi befektetései
Portfólió társaság Tevékenység Székhely/telephely Régió Alapítás éve Tranzakció mérete (eFT)
Fabian Anti-Aging Clinic Kft. Egészségipari szolgáltatás Budapest Közép-Magyarország 2003 119 868
HBF Építőipari Kft. Karbantartó-gyorsszolgálati tevékenység Budapest Közép-Magyarország 2001 54 000
Euro-Unior Fűtéstechnika Kft. Háztartási készülék gyártás Orosháza Dél-Alföld 1992 55 000
Cortina Service Kft. Kulturális rendezvényszervezés Budapest Közép-Magyarország 2005 120 000
MATRO Gép, Szerszám, Elektro Kft Fémmegmunkálás Pécs Dél-Dunántúl 1905 55 000
PALMÖB Asztalosipari és Kereskedelmi Kft Bútorgyártás Nagykanizsa Nyugat-Dunántúl 1992 53 000
Innova-Metal Fémtechnikai Kft. Fémszerkezet gyártása Balkány Észak-Alföld 1998 63 000
Trinity Consulting Zrt. Informatikai fejlesztés/szolgáltatás Budapest Közép-Magyarország 2002 57 644
Eno-Pack Kft. Csomagolástechnika Szeged Dél-Alföld 1997 49 900
Mobile Engine Kft. IT Budapest, Miskolc Észak-Magyarország 2005 116 000
GÉMTECH Gépészeti Mérnöki Technológia Tervező és Gyártó KFT. Fémipari tevékenységek Tiszaadony Észak-Alföld 2009 84 000
Crown Foods Kft. Vendéglátás Tatabánya Közép-Magyarország 2002 49 000
Autó-Füred Kft. Személygépjármű kereskedelem Tiszafüred Észak-Alföld 2005 50 000
Histopatológia Kft Orvostechnikai műszerek gyártása, fejlesztése Pécs Dél-Dunántúl 1994 40 000
Next Art Galéria Kortárs galéria Budapest Közép-Magyarország 2007 57 000
GRID CEE Tanácsadó Zrt. Tanácsadás Budapest Közép-Magyarország 2008 52 000
Oxigén Group Reklámügynökségi tevékenység, film-, video-, televízió-műsorgyártás Győr Nyugat-Dunántúl 2010 110 000
Forrás: SZTA

A legnagyobb kihívást az elmúlt évben az SZTA által feltőkésített vállalkozások esetében is a stabil működéshez szükséges egyéb finanszírozási források előteremtése jelentette. A tőkehelyzet megerősítése e területen egyrészt közvetlenül is tudott segíteni, másrészt javítva a cég tőke/hitel mutatóit, növelni tudta a vállalkozás hitelképességének határait - állítja az állami cég. A portfóliócégek közel negyedének a piaci igények hirtelen megugrását, míg egy másik negyedének a piaci igények hirtelen lecsökkenését kellett megoldania. Egyes szektorok megtorpanását a hazai kkv-k is saját bőrükön érezték, hiszen az adott szektorban a tervezett fejlesztések későbbre tolódtak, vagy kiestek 2012-ben.

Jól pörögnek a cégek
Az SZTA befektetési portfóliójába tartozó cégek több mint fele képes volt növelni árbevételét 2012-ben - derül ki a tőkealap-kezelő statisztikájából, akik szerint a kis és közép-vállalati méretből adódóan jellemzően külső körülményekre vezethető vissza az árbevétel megtorpanása a cégek egy részénél. A cégek nagyobb része a tervezett és megvalósított beruházások miatt magasabb költséghányaddal működött, azonban a cégek harmada még így is növelni tudta eredményét.
Dzindzisz Sztefan
Dzindzisz Sztefan

Ez is érdekelhet