A Volt és a Balaton Sound segíti ki a Szigetet

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Idén időarányosan 7-8 százalékkal kevesebb jegyet sikerült eddig eladni az egy hónap múlva kezdődő Sziget Fesztiválra, mint tavaly, tehát rá kell kapcsolni, erősíteni kell a marketinget, főleg külföldön, hisz alapvetően onnan várható még növekedés − mondta lapunknak Gerendai Károly. A Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. ügyvezető igazgatója szerint több oka is lehet a mostani szerényebb érdeklődésnek: egyrészt a meghívott nemzetközi előadók egy jelentős része nem ért rá, így azokra a nézőkre, akik elsősorban csak a koncertek miatt vásárolnának jegyet, kevésbé lehet számítani. Másrészt az elmúlt évi sikerben valószínűleg annak is jelentős szerepe volt, hogy a 2011-es Szigetet választották Európa legjobb fesztiváljának, s idén ezt a bravúrt nem sikerült megismételni. A Malév kiesése után a fapados légitársaságok sem tudták mindenhol a keletkezett űrt betölteni. Szerencsére nem lehet egyértelmű csökkenő trendről beszélni, hiszen például az angol és a német piacon növekedés, míg a holland, az olasz és a francia piacokon inkább visszaesés figyelhető meg − tette hozzá Gerendai. A nemzetközi színtéren, a legnagyobb fesztiválokon ma már meglehetősen hasonló a zenei kínálat, inkább az egyéb szolgáltatásokban, a \"fesztiválélményben\" tapasztalhatóak még jelentős különbségek. Ebben a szoros mezőnyben azok lehetnek a legsikeresebbek, akik jól meg tudják különböztetni magukat a többiektől − mondta Gerendai, aki hozzátette: \"Nekünk arra kell rágyúrni, hogy egyértelmű legyen mindenkinek, hogy mi nem egyszerűen csak jó koncerteket adunk, hanem életre szóló, egyedi élményeket\". Bár a Sziget Fesztivál eddig is sokszínűbb volt a versenytársainál, kedvezőbb volt az ár/érték aránya és a helyszíne is különlegessé tette, de lassan mindez már nem lesz elég.

Nehéz lesz elérni a tavalyi látogatószámot

A Sziget szervezői a költségvetés tervezésekor, idén is a tavalyi 380 ezer látogatóra számítottak, de ma már látszik, hogy ezt nehéz lesz elérni. Általában a bérletet váltók 85 százaléka külföldi, a többi magyar, míg a napijegy esetében épp fordított a helyzet. Gerendai bár nem nagyon bizakodó az idei Sziget látogatottságával kapcsolatban, de azt vallja, hogy előre kell menekülni. Azt kellett végiggondolni, hogy vagy elhalasztják az idei évre tervezett látványos fejlesztéseket − s akkor az idei mérleg kedvezőbben alakulhatna −, vagy belevágnak a költségvetés 10 százalékát, azaz 300 millió forintot kitevő, elsősorban a látványvilág fejlesztését célzó fejlesztésekbe, amik jelentős részben viszont már csak a jövő évi látogatottságban éreztethetik a pozitív hatásukat. A fejlesztések anyagi hátterét elsősorban az áfaváltozás miatt megnövekedő nettó jegybevételek adhatják, s miután úgy tűnik, hogy a Volt és a Balaton Sound rendezvény idén üzletileg is elég jól teljesítenek, végül a \"hosszú távú\" befektetés mielőbbi megvalósítása mellett döntöttek. \"Addig kell fejleszteni, amíg van miből, és amíg van esély ezekkel az innovációkkal lekörözni a többieket\" − mondta Gerendai, hozzátéve, hogy a már említett látványelemek mellett több közérzetjavító, minőségi fejlődést szolgáló, infrastrukturális fejlesztést is végrehajtanak. A javuló vízminőségnek köszönhetően egy strandot létesítenek a Duna-parton, de jelentős javulás lesz a wc-knél, zuhanyzóknál, a köztisztaságban, a vendéglátásban vagy a világítás terén is.

Még kérdéses a pozitív szaldó

Ma még nagyon nehéz lenne megvonni az idei Sziget Fesztivál mérlegét; az ideális persze a pozitív szaldó lenne, de ez nagyban függ majd a helyszíni jegybevételtől − mondta Gerendai. A jegyek értékesítéséből származó összeg, ami a teljes bevétel átlagosan 75 százalékát teszi ki, még az időarányos elmaradás ellenére is növekedhet a minimális jegyáremelésnek, valamint az áfacsökkentésnek köszönhetően. (A nyári szabadtéri zenei fesztiválokra kirótt 27 százalékos áfát 18 százalékra csökkentették tavaly, ami körülbelül 200 millió forintos pluszt jelenthet a Sziget szervezőiroda rendezvényei esetében, és ennek kb. a fele a Sziget Fesztivál költségvetésében realizálódhat.) A Sziget második legjelentősebb bevételi forrása a szponzoroktól származik, ők körülbelül 15 százalékkal járulnak hozzá a büdzséhez, azaz úgy néz ki, hogy ez a forrás idén kicsivel szűkebb lesz a tavalyinál − jegyezte meg Gerendai. A finanszírozás harmadik lába pedig a vendéglátói bevételek, ezek 8-10 százalékot képviselnek a teljes kasszában. Ez a forrás két módon áll elő: a Szigetre kitelepülő kereskedők egy része fix összegű \"helypénzt\" fizet, míg a másik részük a forgalma alapján járul hozzá a költségekhez azáltal, hogy egy központi nagykereskedelmi raktárból kell beszerezniük az árut. Az árukon képződő haszon hatvan százalékát átadják a Sziget Kft.-nek az exkluzív jogokért cserébe, a maradékból pedig ők finanszírozzák a raktározás, árumozgatás összes költségét. Gerendai azt is megjegyezte, hogy várhatóan a dohányárusítás megszűnése is bevételkiesést okoz, a jogszabály szerint ugyanis nincs lehetőség arra, hogy egy koncessziót nyert árus ideiglenesen kitelepüljön a Szigetre, így aztán a fesztivál területén valószínűleg nem lehet majd dohányterméket vásárolni.

A kiadási oldalon − amelyből meghatározó részt visz el a fellépők díja − eredetileg a tavalyinál 250 millióval több, azaz 3,3 milliárd forint szerepelt, de ezen még változtathatnak − a nem várt − árvízzel kapcsolatos költségek, aminek a végső számai egyelőre nem ismertek, de több tíz millióra rúgnak − mondta Gerendai.