A parlament gazdasági bizottsága informatikai és távközlési albizottsága keddi ülésén egyebek között a sikertelen 900 MHz-es frekvencia pályázatról szeretett volna többet megtudni a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) vezetőitől - legalábbis ezt várta Baja Ferenc, a bizottság alelnöke, de a hivatal vezetői erre nem tértek ki. (A Kúria februárban helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék ítéletét, amely alapján nem juthatott 900 MHz-es frekvenciához a negyedik - állami - mobiltelefon társaság, az MPVI Mobil Zrt. és a másik három piaci szereplőt sem illeti meg a frekvencia, miközben azért összességében több mint 40 milliárd forintot kifizettek a cégek, s például a Vodafone Magyarország beépítette hálózatába). Baja emlékezetet arra, hogy a döntés alapján a cégek nem használhatnák ezt a frekvenciát, ami viszont a Vodafone esetében jelentős problémát okozna. Baja azt is megkérdezte, hogy a hatóság miként kívánja helyreállítani a jogszerűtlen állapotot, s volt-e felelősségre vonás.
NMHH egyelőre nem tárgyal a megoldásról a piaci szereplőkkel
Mátrai Gábor, az NMHH elnökhelyettese azt mondta, hogy jelenleg még tanulmányozzák a Kúria határozatát, s a döntés alapján a frekvencia visszaszáll az államra, amit újra hasznosítanak majd, de ennek részleteiről egyelőre nincs döntés. Az NMHH célja, hogy a helyzet kapcsán mindenki számára megnyugtató és mindenki érdekeit figyelembe vevő megoldás szülessen, miközben érvényt szereznek a Kúria döntésének is. Mátrai azt is elmondta, hogy formális felelősségre vonás nem történt. Úgy tudjuk, hogy az NMHH egyelőre nem tárgyal a megoldásról a piaci szereplőkkel.
Kevés informatikai mérnököt képeznek
A bizottság ülésén Laufer Tamás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) elnöke egyebek között azt emelte ki, hogy szektor a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban 600 milliárd forintos támogatásra tartana igényt. Az összeget egyebek között innovációra, a digitális írástudás, az elektronikus kormányzati rendszer fejlesztése illetve infrastruktúra beruházásokra fordítanák. Laufer az ágazat egyik fő problémájának az utánpótlás hiányát tekintette, (2011-ben például csak 2500 informatikai mérnök végzett), az elnök szerint az oktatási rendszeren is változtatni kellene, a természettudományos képzésnek minden szinten nagyobb szerepet kellene kapnia.
