A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke
Alkotmányossági kérdéseket vetne fel, ha a dohánytermékek árképzése mellett az állam a termék fogyasztói árát is szabályrendszerhez kötné − válaszolt a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége (DBMSZ) az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) minap megjelent felvetésére. Utóbbi szervezet szeretné, ha az árrést a jelenlegi 3−5 százalékról 10 százalékra növelnék, a javaslat lényege az állami beavatkozás lenne.
A DBMSZ szerint a javaslat (a fogyasztói árak szabályozását feltételezve) az Alaptörvény M) cikkében foglalt, a vállalkozás szabadságára vonatkozó alapelvet, valamint az Alaptörvény XIII. cikkében foglalt, tulajdonhoz való jogot egyaránt sértheti, hiszen a dohányterméket előállító és forgalmazó vállalatok tulajdonát képező dohánytermékek kiskereskedelmi ára bármely − jövedéki adón és áfán túli − elemének állami meghatározása a vállalatok tulajdona feletti szabad rendelkezés lehetőségét csorbítaná. A helyzet pikantériája, hogy jelenleg a jövedékiadó-törvény a gyártóknak ad felhatalmazást az árképzésre. A kereskedelem körme alatt ezért van tüske. Statisztikákkal és számhalmazokkal bizonyítják, hogy a jelenlegi állami szabályozás nekik okoz veszteséget, vagyis akár ők is hivatkozhatnának az alaptörvény két cikkére.
Az elemzők szerint a dohánytermékek árszabályozásához hozzányúlni csak óvatosan lehet. Most ugyanis a NAV egyszerűen és végrehajthatóan képes felügyelni a jövedéki adó alapját képező termelést és forgalmazást, hiszen nemcsak az árképzés, a jövedékiadó-fizetés is gyártói feladat. Ha ez (például) a kereskedelem hatáskörébe kerülne, nehézkes lenne a nyomon követés, vagy olyan adminisztrációt igényelne a piac részéről, hogy a javaslatban szereplő 10 százalékos árrés nagyobb részét az vinné el.
A kereskedelmi szövetség is szeretné, hogy a trafikok megálljanak a lábukon − mondta lapunknak Vámos György, az OKSZ főtitkára. Azt semmiképp sem szeretnék, ha emiatt jelentősen nőne a termék ára, azzal a vásárlók járnának rosszul, ám − tette hozzá − ha a javaslatuk alaptörvényt sért, a jelenlegi helyzet is.
A DBMSZ szerint a jövedéki adó és az áfa nyilvánvalóan a forgalmazóktól függetlenül és általuk nem befolyásolhatóan alakul ki és a cigaretta árának csaknem 80 százalékát teszi ki. A sokat emlegetett 3−5 százalékos árrés a nettó (a jövedéki adó és áfa nélküli) ár csaknem negyedét jelenti, ami megfelel vagy meg is haladja a Magyarországon a kiskereskedelmi forgalomban levő termékeknél alkalmazott átlagos árrés mértékét.
