Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az OTP 43 milliárdis adózott korrigált eredménye kismértékű javulást jelent, míg a 124 milliárd forintos 9 havi profit 6 százalékos visszaesést mutat. Ennek fő oka az OTP hazai 20 százalékos visszaesését a külföldi érdekeltségek 28 százalékos növekedése nem tudta ellensúlyozni. Igaz viszont, hogy így már közel 45 százalékkal részesednek a külföldi filiálék- mondta el Bencsik László, a bank vezérigazgató-helyettese a gyorsjelentés megjelenése kapcsán tartott sajtótájékozatón. A csoportszintű működési eredmény 112 milliárdról 115 milliárd forintra nőtt, miközben a működési költségek az idén stabilnak mondhatóak - év/év alapon a költségnövekedés jelentős, ám a devizahatástól megtisztítva 5 százalékos növekedést mutat, amit az orosz érdekeltség bővülésének költségnövekedése indokol.
A hazai érdekeltségnél ugyan a működési eredmény 5 százalékkal haladja meg a második negyedévet, ám év/év alapon az állomány csökkenése miatt például a nettó kamateredmény 13 százalékkal csökkent.
A tőkemegfelelési ráta 18,2, ezten belül a core Tier 1 ráta 13,9 százalékos rekordszinten áll - tavaly év végén 12 százalékon állt. A csoport bruttó likviditása 5,8 milliárd euró, a nettó hitel/betét mutató 100 százalék alá, 97 százalékra csúszott. Közel 10 éve volt ilyen a helyzet, Bencsik szerint nem célja a banknak a 100 százalék alatti mutató, amely sokkal inkább a gazdasági környezet képének köszönhető: egy banknak az a feladata, hogy némileg többet hitelezzen, mint amennyi betétet gyűjt. Romániában és Ukrajnában a bank dinamikusan csökkentette a megugrott állományt - ez persze kamatbevétel csökkenéssel járt.
A korrigált sajáttőke-arányos megtérülés 11,9 százalékra nőtt a júniusi 10,6 százalékra - ám a magas tőkekövetelmény miatt Bencsik szerint ez kevésbé jó mutató, ám az eszközarányos megtérülés 1,5-ről 1,7 százalékra történő növekedése igen jó hír. A csoportszintű nettó kamatmarzs 6,4 százalékról 6,5 százalékra növekedett.
Számottevő portfóliójavulás
Bár az állománycsökkenést nem sikerült megállítani, a portfoliójavulás számottevő volt. A nem teljesítő hitelek állománya (NPL) 18,8 százalékról 19 százalékra nőtt, ami 2009. második fele óta a legkisebb romlás, a negyedévben a portfolió 47 milliárd forinttal romlott szemben a második negyedév 80 milliárdjával. A nem teljesítő hitelek állománya 77,9 százalékban céltartalékolt - ez 1,3 százalékkal magasabb szint, mint június végén - mondta Bencsik László. Jövőre minden külföldi érdekeltség esetében jobb működési környezetre (itthon stagnálásra) számít az OTP, így a kockázati költségek további csökkenése prognosztizálható.
Az egyes cégek közül az anyabank adózás és egyedi tételek nélküli eredmény 7 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben és 4 százalékkal év/év alapon. Itt nagyon jól visszaköszön a portfolió minőség javulása - köszönhetően a harmadik negyedévben tapasztalt kedvezőbb deviza-árfolyamnak. A javulásban az árfolyamgát intézménye is besegített - a bank ügyfeleinek eddig 20 százaléka igényelte a megoldást.
Oroszországban szinten marad a bank eredménye. A harmadik negyedévben a várakozásoknak megfelelően elkezdődött a fogyasztási hitelek állományának növekedése - itt 10 százalék volt a bővülés, de Ukrajnában 34, Romániában 17, Szlovákiában 12 százalékkal nőtt a fogyasztási hitel állomány. (Magyarországon 1 százalék volt a bővülés.) Bulgáriában kismértékben javult a működési eredmény, de számottevően estek a kockázati költségek, ennek köszönhető a kiugró eredmény-javulás - éves szinten 157 százalék a növekmény. Ukrajnában a terveknél jobb eredményt mutat a harmadik negyedév, ami óvatos bizakodásra ad okot. Horvátország tartotta magát, míg Montenegróban sikerült stabilizálni a helyzetet, így remény van a növekedésre. Szerbiában a csökkenő veszteség jelenti a pozitívumot.
A vállalati hitelek terén a piac 6 százalékos visszaeséssel szemben a bank állománya 5 százalékkal nőtt, ezen belül a kkv-k 9, az agrárcégek hitelállománya 15 százalékkal nőtt.
A betétállomány konszolidált szinten 2 százalékkal nőtt. Ezen belül stabilnak mondható az orosz érdekeltség növekedése. Itthon a lakossági állomány 2 százalékkal esett, míg a vállalati betétek terén mért 9 százalékos növekedés átmeneti - jórészt az önkormányzati számlákon megjelent adóbevételeknek köszönhető. A jelenlegi hitel/betét mutató mellett a bank nem érdekelt, hogy erőszakos betétgyűjtési kampány részese legyen - fejtette ki Bencsik László.
Mi lesz az önkormányzati hitelekkel?
A Napi Gazdaság kérdésére a vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy a kis önkormányzatok - közel 1000 van az OTP-nél - 27 milliárdos hitelállománnyal rendelkeznek a banknál, míg a teljes önkormányzati hitelállomány 286 milliárd forint, amiből mintegy 110 milliárd a deviza-adósság. A szektor céltartalék-szintje Bencsik tájékoztatása szerint 0,3 százalék a banknál. A bank számára nehezen érthető a diszkontálás: az OTP a betétesek pénzét helyezte ki, nekik tartozik elszámolással. Bencsik szerint a kormány tegnapi bejelentéséből kihallható, hogy az lehet megoldás a nagyobb önkormányzatok adóssága esetében, hogy az állam által átvett hitelállományon felül a bankoknak az önkormányzatokkal (és persze a kormányzattal) egyedileg kell megállapodni az adott helyhatóság fennmaradó adósságának kezeléséről.
Áthárítják a tranzakciós illetéket
A tranzakciós illeték kapcsán a vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy a jogszabályi, törvényi előírásoknak megfelelően lépett a bank. Azt látni kell, hogy szektorszinten 160 milliárd forintról volt szó, ami mellett ott áll a 140 milliárdos bankadó is. Ez a két tétel a bankrendszer tőkéjének 12-13 százalékát teszi ki, miközbem a szektor tavaly 330 milliárd forintos veszteséget szenvedett el. Ilyen terheket a szektor nem bír el, épp ezért egyértelmű, hogy rákényszerül az illeték átterhelésére, ám az áthárítás mértéke üzletpolitikailag más és más lehet.
