El lehet innen menni - így fogjon hozzá a külföldi kalandhoz

Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Abban minden megszólított szakember egyetértett, hogy a kérdésre, miszerint érdemes-e külföldön céget alapítani, tevékenységenként és cégenként eltérő választ kaphatunk. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) szerint főképp adózási és finanszírozási szempontból javasolt pontos tervet készíteni az adott országra vonatkozóan, amelyben figyelembe veszik a szállítási és egyéb költségeket is. Ez alapján kiszámítható, hogy megéri-e céget alapítani vagy inkább itthonról érdemes kereskedni, esetleg disztribútor bevonását fontolóra venni.

Amikor elkezdjük tervezni a külföldi tevékenységünket, mindenképpen érdemes megvizsgálni, hogy az adott országban a cég alapításával és adminisztrációjával járó költségek meghaladják-e a várható előnyöket, úgy, mint a jobb adózási feltételek, vagy a kedvezőbb munkajogi környezet - értett egyet Ladi Tímea, az Export Kooperáció szakértője. Szerinte az is elképzelhető, hogy előnyösebb, ha az adott régió egyik országában alapítunk céget, hiszen így a térség országaiban lévő feladatokat a fióktelepeken keresztül, vagy határon átnyúló tevékenységgel ez az egy cég fogja össze, akár jelentős összegeket is megspórolva.

Az Export Kooperáció tapasztalatai szerint akkor sem biztos, hogy a cégalapítás a legjobb megoldás, ha az előzetes piacelemzés azt mutatja, érdemes lehet megpróbálni. Egy helyi, kialakult ügyfélkörrel és beágyazottsággal rendelkező partner például olcsóbb és hatékonyabb lehet a kezdeti időkben - hangsúlyozta Ladi. Mindehhez Szabó Dénes, a társulás szakértője hozzátette, hogy egy későbbi fázisban már mindenképpen érdemes lehet saját céget alapítani. Példaként említette, hogy a szoftverfejlesztési piacon az első lépés mindig egy megfelelő helyi partner megtalálása, azonban ha piacvezetővé akarunk válni, akkor már mindenképpen szükséges a saját vállalat alapítása.

Egyetért ezzel a HITA is, amely egy általuk külföldre juttatott, bioinformatikai kutatás-fejlesztés területén dolgozó cég tapasztalataira hivatkozva azt írta, hogy Ausztriában kifejezetten előnyös, ha saját céget alapítunk, amihez egy irodát is nyitunk, mivel így jóval könnyebb a partneri kapcsolatokat kiépítenünk. Ugyanakkor Kínában csak akkor érdemes saját vállalkozást alapítani a Nemzeti Külgazdasági Hivatal szerint, ha olyan kínai üzleti szaknyelvű kolléga, vagy tanácsadó áll a rendelkezésünkre, aki a cégalapítási iratokat is tudja intézni, ezzel is elősegítve az eljárás sikerességét. Ezt az is javíthatja, ha egy ottani céggel hozunk létre közös vállalkozást. A HITA ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldi cégalapításnál a magas irodabérleti és helyi költségek, a hazai vállalatalapító rendszeres kiutazása esetén az utazási, szállítási költségek akár komoly kiadásokat is jelenthetnek.

A kft a biztos megoldás, de érdemes körülnézni

Arra sincs egyértelmű válasz, hogy milyen cégformát érdemes külföldön alapítani. Az EU-n belül ezek alapvetően megegyeznek a hazai lehetőségekkel, ám természetesen mind az alapításnál, mind a működési mechanizmusoknál tapasztalhatunk eltéréseket és szinte mindenhol található egy-két sajátos jogi megoldás.

Ladi szerint klasszikusan biztos megoldást jelenthet egy korlátolt felelősségű társaság alapítása, de vannak olyan országok - például a legnagyobb kereskedelmi partnerünk, Németország -, ahol adózási szempontból egy, a magyar bt-nek és kft-nek megfelelő társaság kombinációja jelentheti az ideális megoldást. A cégformát számos szempontot figyelemben véve kell megválasztani, ilyen lehet a vállalkozás struktúrája, a külföldi tevékenység mérete, de akár az üzleti partnerek, így a befektetők és a vevők igénye is. Szabó szerint ennek feltérképezésére mindenképpen érdemes ügyvédekkel és adótanácsadókkal is egyeztetni, így alakítva ki a minden szempontból ideális megoldást. (Arról, hogy milyen cégformákat lehet az egyes EU-s országokban választani, angol nyelven itt tudhat meg bővebb információkat.)

Saját, vagy külföldi munkaerő?

Amikor már megalapítottuk a saját cégünket, felmerülhet a kérdés, hogy érdemes-e hazai munkaerőt kivinni, vagy helyi dolgozót felvenni. Amennyiben itthonról delegálunk egy kollégát, akkor annak megvan az az előnye, hogy ő nagyon jól ismeri a célpiacra szánt terméket és vállalatot - mondta Kelemen-Raths Dominika, az Export Kooperáció szakértője, majd hozzátette, hogy ilyenkor viszont azzal lehet probléma, hogy nem ismeri ki magát megfelelően a célpiacon, nem ismeri a helyi nyelvet, gazdasági környezetet, vagy akár a cégkultúrát. Amennyiben viszont mindkét szempontnak megfelel a kiszemelt munkaerő, akkor az okozhat problémát, hogy mennyire hajlandó külföldön dolgozni, esetleg oda is költözni - emelte ki Klemens Wersonig, a társulás másik szakértője. Szerinte ez különösen azt figyelembe véve fontos kérdés, ha tudjuk, hogy már Magyarországon belül sem igazán nevezhető mobilisnak a lakosság.

A másik lehetőség, hogy a célországban találunk olyan szakembert, aki támogathatja a cég exporttevékenységét. Ebben az esetben a kiszemelt megfelel a fentebb említett kritériumoknak, ám ilyenkor pont az okozhat nehézségeket, hogy megismertessük őt a vállalattal és az eladni kívánt termékkel.

Amennyiben az EU területén helyi munkaerőt akarunk alkalmazni, úgy mindenképpen érdemes igénybe venni az EURES irodák ingyenes szolgáltatásait, hiszen a hálózatban jelenleg több mint 850 tanácsadó dolgozik, akik napi kapcsolatban vannak az álláskeresőkkel és a munkáltatókkal egész Európában - adott egy jótanácsot a HITA.