A magyarországi fizetésképtelenségi eljárások számának felgyorsult növekedési üteme visszaigazolja a tavaly nyár óta - mind makró-, mind mikró szinten - általunk is képviselt pesszimista várakozásokat - összegzi a helyzetet Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezető igazgatója. Ebben nem kis szerepet játszik a külföldi befektetők bizonytalansága és bizalmának hiánya. A már megvalósult, illetve bejelentett kormányzati intézkedések - mint például az áfa- vagy a járulékok emelése - a cégek számára jelentős problémákat okoztak, s rombolták a befektetői bizalmát. Kárpáti szerint nem megfelelő az intézkedéscsomag iránya, nem szólva arról, hogy Magyarország kénytelen támaszkodni a külföldi forrásokra (ebben gyors és gyökeres változtatást végrehajtani nem lehet), a belső kereslet növekedését pedig csak hosszútávon lehet megteremteni. Addig is a gazdálkodóknak kiszámítható környezetre van szükségük - nem lehet tehát úgy tervezni, hogy állandóan változnak a gazdálkodás feltételei, amelyek befolyásolják az eredményességet - írta közleményében a hitelbiztosító.
Még mindig kevés a reorganizációs célú csődeljárás
Mindezek a trendek visszaköszönnek a fizetésképtelenségi eljárások számának az alakulásában. Az év első negyedében összességében közel 25 százalékkal nőtt ezek száma a tavalyi év azonos időszakához képest. Az esetek 58 százaléka végelszámolás, ezen belül kiugróan megnőtt - közel megtriplázódott - az elrendelt egyszerűsített végelszámolások száma. Czibor Zsolt, a Coface Hungary jogásza a csődök viszonylag ritka előfordulását azzal magyarázza, hogy továbbra sem nagyon ismerik a cégek az eljárást, amitől félnek is, s a rossz anyagi helyzetben lévő adósok ellen inkább felszámolást indítanak. Van, amikor nem akarnak alkudozni, s ha a tulajdonosok úgy érzik, hogy nem tudják a céget normálisan vinni tovább, akkor inkább hagyják elúszni. Egy másik típust jelent az, amikor megpróbálják megúszni a dolgot, ahelyett, hogy számot adnának a helyzetről. Sajnos a csőd még nem elég jelentős intézmény, s a csődtörvény tavalyi módosítása sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket - vázolta a trendeket a szakértő.
| Új eljárások | 2011 | 2012 |
| Csődeljárás | 25 | 29 |
| Egyszerűsített végelszámolás | 507 | 1 374 |
| Kényszer-végelszámolás | 5 007 | 5 026 |
| Végelszámolás | 1 291 | 1 675 |
| Felszámolási eljárás | 4 361 | 5 805 |
| Ideiglenes fizetési haladék | 25 | 28 |
| Összesen | 11 216 | 13 937 |
| Forrás: Coface |
Akad még kiskapu, amit be lehetne zárni
Czibor szerint lennének jogszabályi eszközök arra, hogy tisztuljon a kép. Egyrészt úgy kellene módosítani a felszámolási eljárásról szóló törvényt, hogy nőjön az ügyvezetők büntetőjogi és polgári jogi felelőssége. El kellene érni, baj esetén ők is jelezzenek és keressék a megoldást. Emellett be kellene zárni a még mindig szép számmal meglévő kiskapukat a jogszabályban. Gátat kellene annak vetni, hogy pár sikertelen próbálkozás után a tulajdonos újabb és újabb vállalkozást indíthasson. A legideálisabb az lenne, ha nálunk is kialakulna egy olyan önszabályozó rendszer, amely ki tudná szűrni az ilyen személyeket, ám erre a kötelező kamarai regisztráció nem alkalmas - véli a szakértő.
Nagy kérdés, hogy mi következik: folyamatosan gyorsuló ütemben nő tovább a fizetésképtelenségi eljárások száma, majd ismét enyhül a növekedés üteme, ahogy pozitív irányt vesz a gazdaság; esetleg törés következik be és nagyon felgyorsul az eljárások számának növekedése. Biztos válasz nincs - véli Kárpáti Gábor -, aki szerint az tűnik valószínűnek, hogy az elkövetkező időszakban is megmarad ez a fajta küszködés a gazdaságban.
Új kockázati elem van, a NAV is bedöntheti a cégeket
Mindenesetre a piaci szereplők, a szállítók számára fokozódik a kockázat, még pluszban azért is, mert már olyan adósok is fizetésképtelenségi helyzetbe kerülhetnek, amelyek gazdálkodása - kifejezetten az adóhatóság szempontjából - gyanús, s egy adóellenőrzés során első fokon kiszabott büntetés után - figyelemmel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bővített behajtási jogosítványaira - a cégnek esélye sem marad a túlélésre vagy arra, hogy a büntetés jogosságát az adóhatóság által foganatosított végrehajtási intézkedések, illetve a kialakult ideiglenes fizetésképtelenségi helyzet miatt elrendelt felszámolás megindítása előtt jogerős eljárásban cáfolni tudja - áll az elemzésben. Ez új kockázati elemnek számít.
