Arra, hogy ez akár drasztikusan meg is változhat, példát jelenthet Szlovénia: az ország sokáig vezetette az eladósodási rangsort, 2010-ben viszont a hitellel rendelkezők aránya 10 százalékkal visszaesett.
Bizonyos jelek arra utalnak, hogy ha tehetnék, a magyarok is szabadulnának terheiktől. A pénzügyi válság ugyanis - jelzi a GfK Fogyasztói Bizalmi Index is - alapjaiban változtatta meg a magyarok gondolkodását a hitelekkel kapcsolatban. A hitelfelvételi hajlandóságot mérő kérdésére a válság előtti közel 10 százalékhoz képest most csak minden ötvenedik magyar válaszol igennel, illetve közel 70 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy soha nem venne fel hitelt, amit 5 évvel ezelőtt még alig fele annyian gondoltak hasonlóan.
A felmérés - mint a GfK hangsúlyozza - rávilágít egy másik érdekes folyamatra is. Kevesebben vásárolnának hitelből, mint korábban, de a megtakarítások vásárlásra való felélését is kisebb arányban tervezik az emberek.
Úgy véljük, hogy mindez összevetve azzal (ami szintén kiderül a felmérésből), hogy ennek ellenére a megtakarítással rendelkezők arányának emelkedése átmenetinek bizonyult, a gyenge anyagi lehetőségeket mutatja. A spórolás a GfK szerint a 2009-es átmeneti csúcs után folyamatos csökkenéssel 18 százalékos mélypontot ért el.
