Az árfolyam átmeneti rögzítése azt a hamis illúziót és biztonságérzetet keltheti az adósokban, hogy megszabadulnak az árfolyamkockázattól - bírálja a Magyar Nemzet Bank (MNB) a kormány és Bankszövetség közötti, tegnap bejelentett 5 pontos megállapodást. (Megjegyezzük, ezt határozottan erősíti, hogy a híradásokban nagyon sokszor egyáltalán nem hangzott el, hogy a különbözet egy gyűjtőszámlára kerül és persze ezt az adósságot is ki kell fizetni később.)
Mint az MNB kifejti: a jelenlegihez képest minél erősebb árfolyamon történik az árfolyamrögzítés, annál lassabb lesz a lakosság adósságállományának leépülése, illetve annál lassabban csökken az eladósodottság és Magyarország pénzügyi sérülékenysége, hiszen a veszteségszámlán halmozódó árfolyam-különbözetből eredő adósság nem más, mint pótlólagos forint alapú hitelnyújtás.
Az árfolyamrögzítés hitelátstrukturálással, átütemezéssel, átmeneti könnyítéssel egyenértékű lehetőséget nyit meg minden jól fizető és egyébként szociálisan nem rászoruló adós számára is. A türelmi időszak elteltével azonban ezek az ügyfelek még a jelenlegihez képest is megnövekedett törlesztési terhekkel nézhetnek szembe, hacsak időközben a forint nem erősödik meg. Az aktuális piaci szinttől nagymértékben eltérő rögzítési árfolyam átmenetileg csökkenti az adósok terheit, ezért ezen időszak alatt növekedhet a hitelből finanszírozott fogyasztás. Fennáll a veszélye ugyanis annak, hogy az adósok egy része az árfolyamrögzítésből megmaradó jövedelmet megtakarítás helyett fogyasztásra fordítja, így nem tud kellőképpen felkészülni arra, hogy a türelmi időszak végén esetleg még a jelenleginél is magasabb törlesztő részletet kell fizetnie. A jelenleg jól teljesítő adósok egy része, ha nem kellően körültekintő és óvatos, a türelmi időszak lejártát követően nemteljesítővé válhat. A kockázatok miatt a jegybank azt javasolja a kormánynak, hogy az árfolyam rögzítési lehetőség csak a szociálisan rászorulókra és a fizetési nehézségekkel küzdőkre terjedjen ki.
Az MNB kifogásolja azt is, hogy az árverezési kvótát túl alacsonyan szabták meg. Úgy gondolják ugyanis, hogy ez a szint nem teszi lehetővé, hogy a portfoliótisztítás következtében a bankokban elégséges forrás szabaduljon fel új hitelek nyújtásához. A túl alacsony kvóták bevezetése - fejtik ki - hasonló kockázatokat hordoz, mint a moratórium teljes fennmaradása. A jelzáloghitelek mögötti fedezetek értéke csökken, a bankok mérlegét továbbra is nagymértékben terhelik a nemteljesítő hitelek, ami rontja a hitelintézetek hitelezési képességét és ezáltal negatívan hat a gazdasági növekedésre is. Az árverezési kvótát a megállapítottnak akár a ötszöröseként is elképzelhetőnek tartanák.
