Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az energiafelhasználás racionalizálása és csökkentése érdekében tett állami és önkormányzati intézkedések csak részben járultak hozzá a magyar energiapolitikai célkitűzések megvalósításához, illetve az EU által megfogalmazott követelmények teljesítéséhez - jelentette be Domokos László az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a vizsgálat eredményeit ismertető sajtótájékoztatón.
Az EU-irányelvek elvárásai beépültek ugyan a hazai célkitűzésekbe, azonban a támogatási rendszer nem biztosította teljes körűen az ütemezett és hatékony végrehajtást.
Az ÁSZ a problémás pontok között említi a területre vonatkozó kerettörvény hiányát, az energiaügyekért felelős miniszter és szervezetek feladat- és hatáskörének nem kellő meghatározottságát is.
A programalkotási tevékenység késedelme és a forráshiány miatt kérdéses a 2008-2020 közötti energiapolitikai célok és vállalások időarányos végrehajtása - hangsúlyozta Domokos.
A cselekvési tervet - egyeztetési problémák miatt - nyolc hónapos késéssel nyújtották be az Európai Bizottság részére, emiatt kötelezettségszegési eljárás is indult hazánk ellen.
A bizottság szerint a dokumentum tervezete nem tartalmazott reális stratégiát, és hiányosságokat talált a közszféra példamutatásában is.
A terv az energiahatékonysági intézkedések összes beruházási igényét 2295-2870 milliárd forintra teszi, az állami támogatás mértékét 9 évre összesen 230-860 milliárd forintra becsülte.
A források között ugyanakkor csak az uniós forrásból származó 38 milliárd forintot számszerűsítette, a kvótabevétel és egyéb források tervezett összegét nem - tette hozzá az elnök.
Energiaracionalizálási pályázatokra 2000 és 2009 között 37,3 milliárd forintot fordítottak, a kedvezményes hitelprogramok 30,7 milliárd forintot jelentettek - a támogatások összesen 175 milliárd forint ilyen célú beruházás megvalósulását segítették.
A helyi önkormányzatok energiára fordított kiadásai tavaly meghaladták a 100 milliárd forintot.
A világítási célú energiafelhasználás 2004 és 2009 között reálértéken 13,7 százalékkal csökkent, de az áram árának több mint másfélszeres növekedése miatt az ilyen kiadások 32,1 százalékkal emelkedtek.
A fűtési célú felhasználás reálértéke 17,9 százalékkal csökkent, a fűtési energia 74,3 százalékos áremelkedése miatt azonban a kiadások 43 százalékkal haladták meg tavaly a 2004-es szintet.
Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az energia-felhasználás racionalizálása és csökkentése érdekében tett állami és önkormányzati intézkedések eredményesen és hatékonyan járultak-e hozzá a magyar energiapolitikai célkitűzések megvalósításához, illetve az EU-s követelmények teljesítéséhez.
Az ÁSZ 38 helyi önkormányzatnál vizsgálódott, alapvetően a 2004 és 2009 közötti időszakban, de figyelmbe vette az idei változásokat is.
