Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Miközben az IMF-tárgyalásokon továbbra is a bankadó egésze verte ki a biztosítékot, a piac szereplőit továbbra is az adó kivetésének éles aránytalansága foglalkoztatja.
A Napi megpróbálta a különböző szektorok közötti torzítást is modellezni. A befektetési alapkezelők és a bankok az állomány alapján fizetnek majd adót, míg a biztosítóknál az adómegállapítás lényegében díjalapon képződik - esetükben 5,8 százalékos a mérték. (Az egyszeri díjas biztosításoknál ennek tizede érvényesül.)
Már itt feltűnhet a rendkívüli aránytalanság, hiszen amíg a bankok az állományra vetítve 0,45, addig az alapkezelők csak 0,028 százalékot fizetnek. Az összehasonlítást a közvetítői szektor nem torzítja tovább, mivel esetükben a jutalék minden ágazatban 5,6 százalék lesz.
Évi egymillió forintos ügyfélpénz befizetését és hétszázalékos éves hozamot feltételezve az adó három évére vetítve az elvonás a bankok esetében a legjelentősebb: a hárommillió forint friss pénz 28,28 százalékát kell adóként befizetni.
Ehhez képest a befektetési alapkezelőknél a befektetések adóterhe 1,76 százalék lesz, míg az egyszeri díjas, eseti életbiztosításokból 17,4 százalék az elvonás mértéke.
Az összehasonlításban nem érdemes a folyamatos díjas életbiztosításokkal számolni - hiszen nem a kiemelt termékkel versenyez -, ám azt azért le kell szögezni, hogy ott a legdrasztikusabb az elvonás.
Szakértők megjegyzik, hogy - ismerve az egyszeri díjas életbiztosítások átlagosan kétéves futamidejét - a bankbetétek és a biztosítások esetében az első két évben az elvonás mértéke lényegében egy nagyságrendben mozog, 13,82, illetve 11,6 százalék a mértéke.
Példánk természetesen egyszerűsítés, hiszen a biztosításokban kockázati elem is van - ám az erre jutó bevétel is adózik. A rendkívüli eltérések ugyanakkor alapot adhatnak arra, hogy a jövőben a kisebb adóterhelés miatt egyes pénzügyi instrumentumok jelentős versenyelőnyre tegyenek szert.
