Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A közüzemi szolgáltatók örültek a kormány kezdeményezésének, hogy egy új átlátható árszabályozás alakuljon ki a közüzemi szférában, hisz ez a tulajdonosaik érdeke is - mondta Fellegi Tamás fejlesztési miniszter a Heti Válasz konferenciáján a napokban kezdett tárgyalásokról.
A legfontosabb teendőének a fejlesztési miniszter az uniós források újrastrukturálását nevezte - hisz jelenleg a kkv szektor a támogatások mindössze tíz százalékát kapják meg. Az ideális az lenne, ha ez az arány 40-50 százalékra növekedne - mondta Fellegi. Megkezdődött a már megítélt 700 tételes projektlista felülvizsgálata - itt akár elképzelhető az is, hogy támogatásokat visszavonnak, ha az gazdaságilag indokolatlan beruházásról van szó és jogilag megoldható. A szabadon felhasználható keret alig 1200-1300 milliárd forintra rúg, ami lényegesen kevesebb, mint amire számítottunk - mondta Fellegi.
A közbeszerzési rendet a kormány két lépésben formálja át: még nyáron a gyorsítást, egyszerűsítést segítő módosításokat fogad el a parlament, de már most arra is koncentrálnak a változtatásoknak, hogy a közbeszerzéseket „patrióta" irányba tolják el.
Magyarországon a közbeszerzések 35-40 százalékát nyerik el hazai cégek, míg az unió más országaiban ez az átlag a duplája, hetven százalék. Az ősz folyamán elkészül az új közbeszerzési törvény, amelynek hatályba lépést jövő januárra tervezi a kormány - mondta Fellegi Tamás. A kormány célja, hogy csökkenjen a zárt - akár a nemzetbiztonsági érdekből zárttá nyilvánított - közbeszerzések száma, illetve az, hogy olyan szabályokat alakítsanak, amelyek lehetővé teszik a kkv-szektor közvetlen megjelenését a közbeszerzési eljárásokban, azaz ne csak beszállítóként vegyenek részt azokban.
Fellegi újra elmondta, hogy a bértömeg 15 százalékos csökkentése csak az állami cégekre vonatkozik - és nem a közszférára. Ugyanakkor 42 milliárd forintos spórolás nem járhat tömeges elbocsátásokkal - igaz ez nem jelenti az, hogy nem lesznek leépítések. Fellegi szerint számos olyan csontváz maradt az állami cégeknél, mint a Malév és a MÁV, amelyek finanszírozásával az új kormánynak kell foglalkoznia.
