A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Az önkormányzati tárca vis maior keretében 800 millió forint áll rendelkezésre, ez az összeg azonnal mozgósítható - tette hozzá Varga Zoltán ügyvezető önkormányzati miniszter a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) tegnapi rendkívüli budapesti ülése után -, a polgármesterek előleget kérhetnek az árvízi védekezés költségeire.
Borsod-Abaúj-Zemplénben tegnap már több mint hatvan településen védekeztek az ár ellen. A Sajón, a Bódván és a Hernádon egyszerre alakult ki árhullám - figyelmeztetett a katasztrofális helyzetre Rácz Miklós, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője -, vélhetően minden eddigit meghaladnak majd a vízszintek; a szakemberek felkészültek a települések esetleges teljes kitelepítésére is. Hétfő délelőttig országszerte 2093 embert kellett kitelepíteni vagy kimenekíteni lakóhelyéről - mondta Szentes György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője -, ebből 1900 főt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a többieket Fejér, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest és Veszprém megyében.
A budapesti tűzoltókhoz vasárnap reggeltől hétfő délutánig mintegy hétszáz bejelentés érkezett, egy átlagos napi mennyiség közel tízszerese - mondta lapunknak Dobson Tibor szóvivő. A szél enyhülésével csökkenni kezdett a bejelentések száma, de így is sok olyan volt, ahol csak a későbbiekben tudnak intézkedni a tűzoltók - a kapacitásokat első körben a közlekedés és a közintézmények kárelhárítása köti le.
A Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Zrt. ügyeletére csaknem 120 bejelentés érkezett (máskor a napi átlag 10-20), ezek háromnegyede az utak víznyelő rácsainak dugulásáról szólt - közölte a Napival Bátori Marianna szóvivő. A társaság a szokásos létszámot megduplázva, nyolc célgéppel ellenőrizte és tisztította folyamatosan a víznyelőket. A csatornahálózat kapacitása megfelelő, gondot az jelent, ha a faágak és levelek miatt eltömődnek a nyílások - tette hozzá a szóvivő. A bejelentések negyede a házi bekötőcsatorna-dugulásokról szólt, ezek elhárításában is segítettek az FCSM munkatársai.
Vasárnapra virradóra több mint 100 ezer fogyasztónál nem volt áram a Dunántúlon, estére azonban az E.On kijavította a hibák nagy részét. A hétfő hajnalra a Dunántúlon negyven vonalon, többségében vezetékre dőlő fák miatt keletkezett üzemzavarok mintegy 50 ezer háztartást érintettek, főleg Veszprém, Kaposvár, Tatabánya és Székesfehérvár térségében. Az Elmű-Émász szolgáltatási területén nagyobb összefüggő üzemzavar nem alakult ki, kisebb egységeket érintő hibák összesen mintegy 500 alkalommal keletkeztek - tudtuk meg Boross Norberttől, az Elmű kommunikációs igazgatójától. A társaság teljes mozgósítást hajtott végre, 1500 saját dolgozója mellett alvállalkozóit is bevetette a helyreállítás érdekében. A fővárosban a szél mellett a víz is ártott az áramellátásnak, mert a transzformátorok és a vezetékek sok esetben a beázott pincékben találhatók. A hasonló kármentesítések több tíz millió forintos többletköltséget jelentenek - tette hozzá Boross.
Több mint hetven útszakaszt öntött el vagy mosott alá a víz az elmúlt két napban a 30 ezer kilométeres országos közúthálózaton - közölte a Magyar Közút Nonprofit Zrt. A kár biztosan több száz millió forint, felmérését nehezíti, hogy számos útszakasz még víz alatt áll, illetve nehezen megközelíthető. Az idei nagyon csapadékos tavasz már a mostani vízözön előtt is 122 millió forintos kárt okozott. A legtöbb kár hétfő délutánig az észak-magyarországi és dél-dunántúli úthálózaton keletkezett; Borsod-Abaúj-Zemplén megye halmozottan hátrányos helyzetben van, de jelentősek a károk Baranya, Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyében is.
Sok vállalkozás állította le a termelést
Az észak-alföldi kereskedelmi és iparkamaráktól kapott információk szerint a térségben több mint száz vállalkozás termelése áll, a miskolci Plastic Kft. telephelyére például vasárnap délután betört a víz, a vihar megrongálta az üzem tetőszerkezetét és az irodaépületet is. A helyreállítás költségei megközelítik a 30 millió forintot - mondta el Szabó László gazdasági igazgató -, és legalább egy hétig nem tudnak teljes kapacitással termelni, ráadásul sok dolgozójuk rendkívüli szabadságot kért az otthonát ért károk miatt, illetve nem tudott bejutni a munkahelyére. Szabó hozzátette: szerencsétlenségükre épp most van egy olyan jelentős volumenű megrendelésük, amit a hónap végéig be kellene fejezni.
Nem sokkal jobb a helyzet a Dunántúlon sem, a legnagyobb gondok Bakonybél, Ajka, Várpalota, illetve a Balaton térségében voltak. Sárdi Mihály, az ajkai kistérség illetékese elmondta: a térség tucatnyi településén, illetve ipari és mezőgazdasági üzemeiben akadozik az áramellátás, több utat és hidat is megrongált a vihar. A térség önkormányzatai a közmunkásokat mozgósítva igyekeznek úrrá lenni a helyzeten, ám a vihar a kárfelmérést és a helyreállítást is nehezíti. Csupán a közintézményekben - iskolák, óvodák, kultúrházak, utak - százmilliós nagyságrendű károk keletkeztek, ezeket a helyhatóságok saját erőből aligha tudják majd rendezni. Az előzetes felmérések szerint a károkat szenvedett épületek, üzemek tulajdonosainak közel harmada megfelelő biztosítással sem rendelkezik.
