Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Beolvadás esetén (márpedig ilyen, amennyiben végül valóban érvényessé válik majd három év múlva a jogszabály, értelemszerűen bekövetkezik), amennyiben az átvitt működési tartalék meghaladja a 20 millió forintot, és az alapító részvényeit értékesíti, akkor az átvitt működési tartalék - értékesített tulajdonrésznek megfelelő - hányadának bizonyos százalékát a Magánnyugdíj Garanciaalap részére kell befizetni.
A módosítást az indoklás szerint az motiválta, hogy a kötelezően előírt befizetésekből működő magánnyugdíjrendszer átalakítása során kizárják a jogosulatlan haszonszerzés lehetőségét. Az persze más kérdés, hogy sokan eleve a mostani jogszabályt tartják a jogosulatlan haszonszerzés megalapozásának.
Az eddigi kifogások szerint nem a majdani eladással, hanem azzal van gond, hogy az önkormányzati elv értelmében a tagok tulajdonában levő kasszák kerülnek pénzügyi intézményekhez. A tartalékban egyébként információink szerint az OTP magánkasszájánál van a legnagyobb (milliárdos nagyságrendű) összeg.
Ez egyes vélemények szerint a tagokat illetné, hiszen azt jelenti, hogy a működéshez az alkalmazottnál alacsonyabb költségszint lett volna megfelelő. Az OTP azzal érvelt, hogy ők csak a jogos óvatossággal jártak el a tagok érdekében.
Mindez kisebb gondot jelentett volna, ha a kötelező átalakítás mellett a felhalmozási időszak alatt érvényes örökölhetőséget nem szüntetik meg. A másik módosító szerint tag a magánnyugdíj-járadék folyósítási időszakára a felhalmozási időszakban jelölhet társjáradékost, akinek a személyét meg is változtathatja. Az indítványban legalább megszüntették a társjáradékos jelölésére vonatkozó, alkotmányossági szempontból nem indokolható korlátozásokat.
Az egyik utolsó pillanatban beadott indítványban - mint az indoklásban olvasható - a jogalkalmazás egyértelműsége érdekében rögzítették, hogy a járadékmegállapítási limiteket a megelőző évi országos nettó átlagkereset alapján állapítják meg. Mivel a felhalmozási tevékenység körét már egyéb indítványokkal kibővítették, az egységes szerkezetet ennek megfelelően is változtatni kellett.
Rögzítették azt is, hogy a magánnyugdíjpénztárakról szóló korábbi törvény 2012. december 31-én veszti hatályát, de rendelkezéseit a folyamatban lévő megszüntetési eljárásokra még alkalmazni kell. Sokan éppen a hosszú időtáv miatt gondolják úgy, hogy még nincs veszve semmi. A következő kormány ugyanis ezen a jogszabályon minden kockázat nélkül alapvető változtatásokat is végrehajthat.
Már korábban kiderült, hogy a beadott javaslatot kiegészítik azzal, hogy gazdálkodó szervezet is alapíthasson magán-nyugdíjbiztosítót. Lapunk információi szerint ilyen lépést még a multinacionális cégek sem fontolgatnak (ők minden várakozás ellenére eddig nem éltek a foglalkoztatói nyugdíjpénztár indításának lehetőségével sem). Úgy tudjuk, kivétel azonban már most akad. A fegyveres testületek dolgozóiról ugyanis nemzetbiztonsági okokból aligha lehet minden adatot kiszolgáltatni valamilyen pénzügyi intézménynek. A Honvéd nyugdíjkassza tagjainak így legalább nem kell attól tartaniuk, hogy nem maradnak „egymás között".
Garanciaalapba fizetendő:
______________________
Eladás ideje Százalék
2013 90
2014 75
2015 60
2016 45
2017 30
