Egyéb adatok is azt mutatják, hogy a szektorban folytatódtak azok a folyamatok, amelyeket a felügyelet már a harmadik negyedévről készített gyorsjelentésében is rögzített.
A PSZÁF abban megállapította, hogy a teljes ügyfélhitel- és a teljes ügyfélbetét-állomány is zsugorodott, az előbbi gyorsabb csökkenése azonban még alacsonyabb szintű külföldi finanszírozás mellett is a likviditási helyzet további javulását eredményezte (Napi, 2009. november 19.).
A részvénytársasági hitelintézetek betétállománya a szeptemberihez képest majdnem 35 milliárd forinttal apadt, miközben a nettó hitelállomány közel 72 milliárd forinttal lett kevesebb.
A lakossági hiteleknél ugyanakkor ismét megindult némi növekedés, az állomány októberben mintegy 17 milliárd forinttal emelkedett. Ehhez a lakáscélú és a fogyasztási hitelek majdnem azonos összegben járultak hozzá.
Az összes forrástételt vizsgálva is látszik néhány érdekes fejlemény. A saját tőke egyetlen hónap alatt egy egész százalékkal hízott. A céltartalékok (egyébként meglehetősen csúcsra járt) állománya októberben az előző havihoz képest 1,7 százalékkal mérséklődött, ami legalábbis megkérdőjelezheti azokat a jóslatokat, amelyek szerint idén a banki portfóliók további ütemes romlására kell számítani.
Jól látszik a számokon az is, hogy ősszel már némiképp kezdett magához térni a bankközi piac. A bankközi betétek nagysága ugyanis az év tizedik hónapjában mintegy hat százalékkal haladta meg a szeptemberit. Eszközoldalon ez a növekedés majdnem 25 százalékos volt.
