Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az elmúlt évben az élet- és nyugdíjbiztosítások után járó adókedvezmény volt a legnépszerűbb. Ezt az adóhivatal adatai szerint 780 ezren vették igénybe, 23,4 milliárd forint értékben. A következő évtől azonban eltörlik a 3,4 millió forint bruttó jövedelemig teljes egészében, felette pedig 3,9 millió forintig csökkenő mértékben, az éves díj 30 százalékáig, de legfeljebb 100 ezer forintig igénybe vehető életbiztosítási adókedvezményeket.
Az intézkedés a költségvetésnek mintegy húszmilliárdot hozhat, az általa okozott kár azonban a biztosítók szerint jóval jelentősebb lehet. Mint a Generalinál elmondták: az elmúlt években az adókedvezmény fontos érv volt az életbiztosítások mellett, a kormány idei döntése pedig pont az olyan jövedelmi rétegbe tartozó háztartások megtakarítási kedvét befolyásolja negatívan, amelyeknek igazán szükségük lenne az öngondoskodását elősegítő ösztönzésre.
Hasonlóan látják ezt az Erste Biztosítónál is. Mint kifejtették: az életbiztosítások után igénybe vehető szja-kedvezmény jellemzően az alacsonyabb jövedelmű, így alacsonyabb biztosítási díjat fizető ügyfélkör számára vonzó lehetőség, így ennek eltörlése az ebből a rétegből érkező keresletet érinti kedvezőtlenül.
A Raiffeisen biztosításközvetítő cégénél is úgy vélik, hogy várhatóan a minimáldíjas (10 ezer forint havi befizetés) biztosításokra esik vissza a kereslet. Itt úgy gondolják, azoknak továbbra is megéri unit-linked biztosítást kötni, akik hosszabb távra, valamilyen meghatározott céllal (például öregséginyugdíj-kiegészítés, gyerekek taníttatása, pályakezdése) takarékoskodnak, és a kamatadó nagysága számukra már számottevő.
A Erste Biztosító szakértőinek is az a véleménye, hogy 2010-ben az alacsony díjas, megtakarítási céllal kötött szerződések aránya esik vissza jelentősen. Ezekben az esetekben ugyanis az igénybe vehető adókedvezmény jelentősen befolyásolja a teljes megtakarítási egyenleget. A biztosítónál hangsúlyozták: ez alól kivételt a klasszikus vegyes biztosítási módozat képezhet, amelynek átlagos hozama az elmúlt öt évben 8 százalék felett alakult, idén pedig a 10 százalékot közelíti.
