Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 2010-es költségvetés tovább szigorít a kiadásokon, annak érdekében, hogy az áht hiánycélja teljesüljön. A kiadáscsökkentés egyik terepe a jellemzően ellenzéki pártok által uralt önkormányzati szféra, ahol az eredeti tervek szerint nettó 90, a költségvetési módosítók alapján 50 milliárd forintos megszorítás várható. Az önkormányzatok idén várhatóan 3803,4 milliárd forint bevételre tesznek szert, ebből a költségvetési támogatás 1326 milliárd forint - e támogatás csökkenne jövőre az eredeti tervek szerint 1127 milliárdra.
Mindezt korrigálni kell a tb-járulékok, illetve az szja csökkenésével, így jön ki a nettó 80-90 milliárd forintos csökkenés. Időközben a költségvetési vitában az önkormányzatok támogatása a tervezethez képest 39 milliárd forinttal nő, így a mínusz az ideihez mérten 50 milliárd lehet.
Eközben a települések a csökkenő források ellenére - nem csupán a költségvetési támogatások, de várhatóan a saját helyi adóbevételek is csökkennek még jövőre - a kiadások növekedésére számítanak. Így az önkormányzatok egyetlen forrásként - privatizálható vagyon híján - az eladósodáshoz nyúlnak. Ez utóbbi látható az önkormányzati alrendszer egyenlegéből is: az önkormányzatok körében végzett felmérések szerint nő a nettó hitelfelvétel, ezzel együtt az idei 8,7 milliárd értékű eladósodás után jövőre 40,5 milliárd nettó kibocsátásra lehet számítani.
Az önkormányzatok eladósodása - bár ennek ma még nem láthatók a jelei - hosszabb távon veszélyeztetheti a mindenkori áht-hiánycél teljesülését, ugyanis kétszázalékos hiánycél mellett az önkormányzatok 150 milliárdos kötvénykibocsátása a GDP fél százalékával is növelheti a hiányt. A MSZP-kormány ezért kísérelt meg 2008-ban az önkormányzatok nyakába béklyót vetni az adósságszabály felállításával - ám kétharmados többség híján a közpénzügyi törvénycsomag hatálya csak a központi költségvetésre terjed ki.
