Az ipari gázfelhasználók súlyos méltánytalanságnak tartják a július elejétől már hatályos rendeletet, amelynek alapján a gázárakon 2008 második és 2009 első félévében keletkezett veszteséget azokra az ipari fogyasztókra terhelik, amelyek 2005. július 1. után léptek ki a szabad gázpiacra. Az adó ugyanis akkora, hogy a kisebbnek számító, de tevékenységükből fakadóan nagy energiafelhasználó cégeket akár meg is fojthatja.
A gyáriparosok szövetsége által képviselt vállalatok csak arra kaptak ígéretet a szaktárca szakállamtitkárától, hogy kifogásaikat a miniszterhez továbbítja. Az iparvállalatok elsősorban a szakmaiság hiányát és a rendelet diszkriminatív jellegét kifogásolták, és kérték az intézkedés felfüggesztését, amíg megállapodás nem születik – mindhiába. A válság idején más országok támogatják saját vállalataikat, a gáz pótadója viszont épp erre a szférára ró pluszterhet.
A pótadót bevezető rendelet a 2008-as gáztörvényre hivatkozik, miközben a törvény bevezetőjében felsorolt célokkal, így a gazdasági verseny elősegítésével teljesen ellentétes - mondta lapunknak Finta Ferenc, a Guardian Orosháza Kft. floatüveggyárának ügyvezetője. A Guardian az elmúlt két évben a szabadpiacról szerezte be a gázt, nem pedig a kormány által szabályozott közüzemi áron, így az intézkedést diszkriminatívnak tartja.
Finta szerint azoknak a fogyasztóknak kellene a hiányzó összeget megfizetniük, amelyek az alacsonyabb árból profitáltak. Hogy kik voltak ezek és mennyivel részesedtek a közüzemi fogyasztásból, azt a gázkereskedők képesek megmondani, így maradéktalanul biztosítani lehetne a törvényben meghatározott célokat - mondta a cégvezető.
Hozzátette: a társaságnak cseh, román, lengyel és bolgár gyártókkal kell versenyeznie a válsággal sújtott építő- és autóipari piacon, így semmiképp sem szeretnék, hogy súlyos versenyhátrányt okozzon a magyar iparnak egy ilyen intézkedés. Csak a Guardiannek több mint 300 millió forint pluszkiadást jelent a pótadó - mondta Finta.
A cégek azt is vitatják, hogy az E.Onnak egyáltalán 66 milliárdos vesztesége keletkezett, azt ugyanis nem tudni, miből jön össze ez az összeg. Felvetették, hogy a válságra tekintettel felül kellene bírálni az E.Onnak garantált 8 százalékos eszközarányos nyereséget, ám erre a kormányzati oldal nem volt fogékony.
A pótdíj miatt létrejött, 20 nagyfogyasztót és szervezetet képviselő Gázár Érdekegyeztető Országos Fórum (GEOF) ugyancsak versenyellenes lépésnek tartja a törvényt és már egyeztetett a Versenyhivatallal is. Bár lapunk úgy tudja, hogy a hivatalnak markáns véleménye van az ügyben, jogilag nem kompetens, ezért igyekszik kimaradni a kényes ügyből. Így tesz jelenleg a Magyar Energia Hivatal is, amely meglepő módon meghívót sem kapott az egyeztetésre.
Mivel nem sikerült haladékot kapni, a vállalkozásoknak az adó első részletét szeptember végén alighanem be kell fizetniük, márpedig a rendelet szerint ez a részlet lesz a legnagyobb. Ez teszi ki ugyanis a 66 milliárd forint több mint felét, míg a maradék 48 százalék további 15 hónapra oszlik el.
