Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Vértesi Erőmű működési engedélye és élettartama 2020-ban jár le, de a jelentős veszteségek – és a szénfillér-támogatás – miatt a jelenlegi állapot fenntartása aránytalanul drága, a Vértesi Erőmű által termelt áramra ráadásul jelenleg nincs szüksége a nemzetgazdaságnak – tájékoztatott a GKI.
A Gazdaságkutató javaslata szerint 2010-ben bezárna a jelentős szénkészleteket felhalmozó bánya, s ezt követően 2020 végéig a jelenlegi 4 blokkos helyett 2 blokkos erőművi üzem működne tovább, részben biomasszára alapozva. Ez az államháztartás szempontjából minimális kiadás fejében 11 évre biztosítja a GKI szerint a 400 megmaradó dolgozó foglalkoztatását és az elbocsátottak és nyugdíjazottak számára fizetendő átmeneti támogatásokat.
A VÉRT gazdálkodása 2009-ben éves szinten várhatóan jelentős, 20 milliárd forint körüli veszteséget mutat, az önköltségi alatti szabadpiaci áramár következtében, ezt enyhíti a 7,5 milliárd forint szénfillér-támogatás.
A GKI három döntési alternatívát vizsgált meg: egyrészt a bánya és erőmű az élettartam végéig való teljes kapacitással működtetését; a bánya 2010-es leállítását, a távhőellátás 2 blokkos működtetésével 2020 végéig való biztosítását; illetve a bánya 2010-es leállítását és az erőmű 2 blokkos, 2013 végéig tartó működtetését.
Mindhárom alternatívában az erőmű bezárását követően gázüzemű fűtőmű veszi át a távhő termelését, az intézet szerint a nemzetgazdaság szempontjából legésszerűbb megoldás a második. Ebben az esetben 2000 foglalkoztatottból összesen mintegy 1000 főt kellene elbocsátani, további közel 600 főt lehetne nyugdíjazni.
A leépítés 2010-2013 között felmerülő összes közvetlen személyi költsége mintegy 4,6 milliárd forint, amit veszteséges működés nélkül elbír az erőmű. A kapcsolódó állami szerepvállalás mértéke 2014-ig mintegy 2,8 milliárd forint lehet a GKI számításai szerint.
