Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szállított áruk tömege és az árutonna-kilométerben mért szállítási teljesítmények valamennyi szállítási alágazatban csökkentek, és a visszaesés mind a belföldi, mind a nemzetközi szállításban jellemzően kétszámjegyű volt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatójából.
A közúti áruszállítás volumenének csökkenésében a belföldi szállítás mérséklődése (16 százalék) játszotta a nagyobb szerepet, az export- és importszállítások visszaesése lényegesen alacsonyabb értékeket mutat (5 százalék). Kevesebb árut szállítottak nagyobb távolságra, vagyis megnőtt az átlagos szállítási távolság, a hatékonyságot mérséklő üresen megtett út aránya ugyanakkor alig változott.
A közúti áruszállítás résztvevői szerinti bontásban a teljesítmény esése elsősorban a szállítási ágazat tevékenységének tudható be. A más ágazatokba sorolt vállalkozások főként saját vonzáskörzetükben szállítanak, kisebb távolságra. Az alágazatok közül a vasúti áruszállítás forgalma és összteljesítménye csökkent a legnagyobb mértékben, 25 százalékkal, módosítva ezzel az alágazatok közötti munkamegosztás arányait. Ez a visszaesés még akkor is jelentős, ha közismert, hogy a vasúti szállítás megrendelői között olyan gazdasági ágak, ágazatok vannak, mint az autógyártás, illetve az építőipar, amelyeket a válság a leginkább érint.
A belvízi áruszállításban a magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése az összes szállított áruból, illetve az összteljesítményből igen szerény, 10 százalék körüli. Az összes teljesítmény 56 százaléka átmenő forgalom, 32 százaléka export és 11 százaléka import. A légi áruszállításban Budapest-Ferihegy repülőtér áruforgalma ugyancsak jóval alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban.
A helyközi személyszállításban mind az utasok száma, mind az utaskilométerben mért teljesítmény 6 százalékkal csökkent. A belföldi távolsági személyszállítás terén - a szállított utasok számát tekintve - az autóbusz-forgalom súlya jelentős, 80 százalékos, a nemzetközi szállításban pedig - közel kétharmados részesedésével - a légi közlekedésé a vezető szerep, a vasút 22 százalékos, az autóbusz 13 százalékos hányadot képvisel.
Budapest-Ferihegy repülőtér 57 országgal lebonyolított utasforgalma 1,46 millió fő volt, ez 14 százalékos csökkenés a bázisidőszakhoz képest. Ezt az utasforgalmat összesen 24 ezer, az előző évinél 12 százalékkal kevesebb járattal realizálta.
A helyi személyszállítás utasszáma és utaskilométerben mért teljesítménye egyaránt visszaesett, a csökkenés nem volt olyan határozott, mint az áruszállításban vagy a helyközi személyszállításban. A szolgáltatás 64 százalékát az autóbusz-közlekedés adja, ennek 50 százaléka a fővárosban bonyolódik le. Metrón és földalattin zajlik a forgalom 14 százaléka.
Tavaly év végén a közúti gépjárművek állománya 3,7 millió, ebből 3,1 millió a személygépkocsi. Az állománygyarapodás üteme évről évre lassul. Továbbra is magas a gépjárművek átlagos életkora, a személygépkocsik és az autóbuszok esetében több mint tíz év, lényegében csak a vontatóknál alacsonyabb. Az idei első negyedév folyamán első alkalommal forgalomba helyezett (új és importból származó használt) személygépkocsik száma 26 ezer, 44 százalékkal kevesebb, mint a bázisidőszakban. Az elsőként forgalomba helyezett személygépjárművek harmada az Opel, a Ford és a Suzuki márkák valamelyikéből került ki.
