BUX 139275.02 -0,02 %
OTP 45260 -0,09 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Négy Megyeri híd árát bukták a cégek

A CompLex cégnyilvántartási adatai alapján a tavaly megszűnt 33 812 cégből 5298 volt felszámolt vállalkozás, melyek 242 milliárd forint tartozást halmoztak fel hitelezőikkel szemben – áll a Direktinfo Kft. legfrissebb jelentésében.

2009. május 26. kedd, 11:19

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A követeléskezelők 1 százalék alatti átlagos felszámolási megtérülését és a köztartozások APEH-behajtásának hasonló arányú eredményességét véve alapul ez azt jelenti, a vállalkozások 2008-as kényszerhitelezési vesztesége 220 milliárd körülire tehető.

Belegondolni is iszonyat, milyen veszteségeket szenvedhetnek el a vállalkozások idén, ha a tavalyi, még szinte válságmentes évben felszámolt 33 812 cégből 5 298 közel 220 milliárdos kárt volt képes okozni üzleti partnereinek – jelentette ki Csatlós Csilla, a Direktinfo Kft. ügyvezetője. A követeléskezelői tapasztalat szerint minél nagyobb a vállalkozás felé a követelésállomány, a sikeres beszedésére annál kisebb az esély. Tízmilliós tartozás felett a tulajdonosok sokkal erősebb késztetést éreznek a cégvagyon eltűntetésére, mint az adósság rendezésére. A tavalyi adatok szerint a kísértésbe ejtő 10 millió feletti követelések az összes tartozás 96,6 százalékát teszik ki, míg a legeredményesebben kezelhető 5 millió alattiak csupán az 1,6 százalékát. Jelenleg a követeléskezelő szakma komoly erőfeszítések árán a kinnlevőségek 1 százalékát, nagyrészt a kisebb tartozásokat tudja sikeresen felkutatni és beszedni.

A mostani helyzeten a jogalkotókon kívül a hitelezők is jelentősen javíthatnak. Ahogy a bankok minősítik a hozzájuk hitelért folyamodókat, úgy az üzleti életben is mindennapos gyakorlattá szükséges tenni a partnerek monitorozását. Teljesen érthetetlen, hogy azok a vállalati vezetők és tulajdonosok, akik a magánéletükben valószínűleg senkinek sem adnak ismeretlenül, csak úgy „majd hozom”-ra kölcsönt, a munkájuk során miért döntenek felelőtlenebbül. Általában a kockázatvállalás szükségszerűségével magyarázzák, de ami ma Magyarországon beszállítói körben történik, az arra nem is hasonlít, az szimpla őrültség – fogalmaz a szakértő.

Kockázatot csak a veszély mérlegelése, a várható veszteségek lehetséges minimalizálása után érdemes vállalni. A vevővel kapcsolatos veszélyeket a cégadatokból és főleg azok változásaiból lehet a legbiztosabban kiolvasni. Az avatott szemnek elég egy ártatlannak tűnő székhelyváltoztatás ahhoz, hogy tovább vizsgálódjon és feltárja a tranzakció valódi kockázatát és meghatározza vállalásának ésszerű mértékét.

NAPI Online
NAPI Online

Ez is érdekelhet