Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tegnap délután a Kaiser Food Kft. bejelentette, hogy önellenőrzés során kiderítette: két írországi üzemből is érkezett a céghez sertésmáj - derült ki a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (Mgszh) mai tájékoztatóján.
A kft. egy dán-norvég kereskedőcégen keresztül két tételben 22,5 és 20,6 tonna írországi eredetű sertésmájat vásárolt. E mennyiségből 14 tonnát dolgoztak fel, amiből november 8. óta 77 tonna termék készült - ebből 57 tonna kikerült a kereskedelembe, de azt nem tudni, mennyit adtak el az üzletek. A Kaiser Foodnál zárolták a gyanús alapanyagokat és a 20 tonnára rúgó késztermék-készletet, a 16 féle termék visszahívását tegnap délután megkezdték.
Az Mgszh a jövő hétre ígéri a vizsgálati eredményt, vagyis akkorra derül ki, tartalmaz-e dioxint a sertésmáj és a belőle készült termékek.
Az országos főállatorvos helyettese, Bognár Lajos szerint a termékek nem ártalmasak az egészségre, hiszen a feldolgozás során - miután hazai sertésmájat és egyéb anyagokat is felhasználtak - jelentősen csökkenhetett a dioxin-koncentráció.
Az első hírek még arról szóltak, hogy vélhetően nem került Magyarországra a dioxinnal szennyezett ír sertéshúsból, majd tegnap azt közölte Süth Miklós országos főállatorvos, hogy Lengyelországon keresztül mégis jött összesen 70 tonna, de annak jelentős többségét továbbszállították Romániába.
Süth szerint a szennyezett áru útja "kacifántos" volt, mivel volt olyan tétel, amelyet Írországból Angliába, majd Lengyelországba, onnan Magyarországra és innen Romániába szállítottak. Süth Miklós jelezte: Magyarországról Romániába az azonosított három tételt, majdnem egyenlő mennyiségben szeptember utolsó dekádja és november második dekádja között szállították. A szakemberek szerint kiderült, hogy a kérdéses 6,5 tonnás tételt is Romániába szállították tovább az érdi raktárból.
A magyar gyártók már vizsgálják az elmúlt három és fél hónap megrendeléseit, de nem valószínű, hogy Írországból származó sertéshús friss tőkehúsként az országba került volna - mondta lapunknak Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke. Feldolgozott termékekbe gyártási alapanyagként kerül külföldi hús is, ám Írország túl messze van ahhoz, hogy kifizetődő legyen egy magyar gyártónak onnan importálni. Megbízható statisztikai adat híján a szigorú nyilvántartási előírásoknak alávetett gyártók és kereskedők felelőssége, hogy minden sertéshúsból készült terméket ellenőrizzenek. Napokon belül kiderül, hogy magyar húsipari cégek érintettek lehettek-e - közölte Éder.
Az, hogy a magyar gyártóknak nem kifizetődő ír alapanyagból dolgozni, még nem jelenti azt, hogy a magyar fogyasztóhoz nem juthat el ilyen termék, az utóbbi időben ugyanis, főleg a diszkontláncok térnyerésével, megnőtt a cseh, szlovák, lengyel vagy német előállítású húskészítmények piaci részesedése. Az úgynevezett vörös áru (virsli- és párizsifélék) 3-4 nap alatt jut el a gyártótól a fogyasztóhoz, a szalámi- és kolbászfélék esetében viszont ez több hónap is lehet - figyelmeztet Éder Tamás. Az ír hatóságok a szeptembertől a boltokba került termékek visszavonását kezdeményezték, ezért valószínűbb, hogy inkább szárazárukból lehetnek esetleg aggályos készletek Európában.
Az ír hatóságok közlése szerint tíz sertéstelepen találtak olyan takarmányt, amely a megengedettnél százszor több dioxint tartalmaz. Ezért vettették le a polcokról otthon az összes sertéshúst, illetve húskészítményt, amely szeptembert követően került oda, és értesítették a dioxinos sertéshúsról az unió többi országát is, elővigyázatosságra intve őket.
Az ír hatóságok szerint 12 uniós tagállamba érkezett olyan sertéshús, amely a rákkeltő dioxinnal szennyezett takarmány miatt az egészségügyi határértéket többszörösen meghaladó káros anyagot tartalmazott. Ezek közé tartozik Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, Belgium, Lengyelország és Németország, Magyarországra azonban, az első dublini gyorsjelentés szerint, nem küldtek ilyen húst
