Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A pénzügyi válság közepette aktuális kérdéseket feszegetett a Budapesten tartott III. E-Money Symposium, ahol több ízben fény derült arra, hogy hiába az újabbnál újabb technológiák, a hazai lakosság nem túlzottan nyitott az elektronikus fizetési megoldásokra. Az elmúlt egy év pedig mintha meg sem történt volna, szinte minden korábbi növekedés stagnálássá redukálódott - írta a HWSW.hu.
Az előadásomban nem lesz meglepetés, nem lesz dráma - kezdte felvezetőjét Hahn Endre a Medián vezérigazgatója, majd azzal a megállapítással folytatta, hogy 2007-ről 2008-ra az elektronikus fizetéssel kapcsolatban szinte semmi nem változott érdemben. A közvélemény-kutató intézet a napokban készítette el 1200 fős reprezentatív mintán alapuló, személyes interjús kutatását, mely idén harmadik éve vizsgálja a felnőtt lakosság viszonyát a banki és internetes szolgáltatásokhoz.
Az alapvető mutatókból is ugyanaz látszik, mint később a részletes kérdésekből: 2006-2007 között egy markáns ugrás figyelhető meg, míg a mostani évre ez nem alakult trenddé, hanem nagyon gyorsan ellaposodott a fejlődés. Ma Magyarországon annak ellenére, hogy a penetráció már jó ideje 100 százalék felett van, a lakosság 79 százaléka használ mobiltelefont (2006-ban 71 százalék, 2007-ben 77 százalék), 63 százaléka rendelkezik bankkártyával (2006-ban még 55 százalék, 2007-ben pedig 62 százalék) és 41 százaléka fér hozzá a felnőtteknek az internethez (2006-ban még mindössze 25 százalék, 2007-ben 39 százalék).
A fejlődés idén annyira elhanyagolható volt, hogy talán felesleges is megszerezni az idei adatokat. A válaszok 1-2 százalékban térnek el a tavalyiaktól: a bankkártyahasználat esetén érthető, hiszen korábban az emberek 96, most 97 százaléka vesz ki készpénzt kártyájáról, ezt már nem lehetne hova növelni.
POS-terminálnál való fizetésre viszont az idei eredmények alapján is csupán 66 százaléknyian használnak kártyát, ami a tavalyi 63 százalékhoz képest minimális elmozdulás. Hahn szerint a bankkártyahasználattal kapcsolatos attitűd azért sem változik érdemben, mert nagyon sokan "kényszerű kártyahasználók", mivel a fizetésüket számlára kapják, majd egy összegben leveszik azt.
A válaszadók mindössze 35 százaléka mondhatta el magáról, hogy bankkártyát is használ, illetve internetet is (tehát a felnőtt lakosság 6 százaléka internetezik, de nincs bankkártyája). Hiába az egyharmadnyi arány, ha az eszközök használata iránti attitűd viszont megdöbbentő. Mindössze százból öt ember adná meg internetes foglaláskor a kártyaszámát (nem vásárlás), 11 talán és 84 biztosan nem.
Ha csak az internethasználók véleményét nézzük, akkor ott sem jobb a helyzet, hisz mindössze 11 százalék válaszolt igennel és 22 talánnal. A válaszadókat arról is kérdezték, hogy mitől függ, hogy megadják-e bankkártya adataikat: sorrendben a legfontosabb indokok a biztonság, hogy mennyire fontos az adott tranzakció, illetve mennyi pénz van azon a kártyán, amit használna.
A statisztikák a korábbi évekhez hasonlóan arról is bizonyságot tesznek, hogy Magyarországon egyelőre erős az ellenállás az online és a mobiltelefonos banki szolgáltatásokkal szemben is. A válaszadók alig 3 százaléka használ ki többféle lehetőséget ezen a területen, míg 18 százalék számlafigyelésre tartja a mobilbankot, közel 80 százalék viszont teljesen kimarad. Akik viszont használják, azok elsősorban azt tartják kívánatosnak, hogy a használat legyen kényelmes, a tranzakciók legyenek biztonságosak, illetve legyen teljesen egyszerű a kezelés.
A Medián felméréséből kiderülnek még olyan érdekességek is, mint hogy az emberek 63 százaléka inkább áll sorba, minthogy fizetnie kelljen a kényelmesebb internetbankért vagy mobilos tranzakcióért. Az emberek 1/25-öd része fizetett már ki számlát elektronikus úton, 30 százalék már hallott róla, viszont a maradék majd kétharmad nem is hallott róla, de nem is akar ilyeneket igénybe venni. Természetesen az iskolázottságtól, lakóhelytől és életkortól függ leginkább a válasz, de még a diplomások között is csupán 18 százalék él a modern megoldásokkal.
