Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár a kiskereskedelmi koncentráció dinamikája felgyorsult, a nemzetközi láncok előretörése nem okozott kataklizmát a független vagy láncba szerveződött magyar hátterű kisbolti szegmensben. A KSH adatai szerint összesen kétezer üzlettel lett kevesebb hazai kiskereskedelemben - 15 ezer megszűnésre 13 ezer új nyitás jutott. Ez ugyan soknak tűnik, de még mindig nem annyi, mint amennyire a piackutatók korábban számítottak.
Mindezt Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatója is alátámasztja, mint mondja, a független és a láncba szerveződött üzletek együttes forgalmi szerepe (piaci részesedése) lényegében nem változott a multik előretörésével sem. Természetesen egy-két százalékkal alacsonyabb kisbolti részarányról lehet beszélni, ám nem tekinthetők valódi vesztesnek a nemzetközi hálózatokkal szemben.
Hozzátette, arra egyelőre nincs válasz (kutatási eredmény), hogy a várt erőteljesebb üzletszámcsökkenés miért nem következett be, saját véleménye szerint azonban a magyar településszerkezet és az élelmiszer-vásárlási szokások segítik talpon maradni a kis- és közepes vállalkozásokat, illetve a magyar vállalkozási kultúra is hozzájárul a helyzethez.
Ugyanakkor - jegyezte meg az igazgató - szembeötlő, hogy a független és láncba szerveződött boltok között felcserélődtek az erőviszonyok. A forgalmi részarányt tekintve rendszeresen a független kisboltok szakítottak ki nagyobb részt az élelmiszer-eladásokból, most viszont a láncba szerveződött boltok oldalára billent a mérleg nyelve. A teljes FMCG (napi fogyasztási cikk)-forgalomból a függetlenek 13,7, a láncba szerveződött boltok pedig 14,4 százalékkal részesednek.
A GfK legfrissebb kutatásai szerint az élelmiszer-kereskedelmi szegmensben folytatódott a diszkontok és a szupermarketek térhódítása, vagyis a trend a fogyasztási szokások szétválása felé mutat. Ez azt jelenti, hogy a háztartások egyik fele a kedvező árakat, a másik fele a választékot keresi. Az előzőt a diszkontok, az utóbbit a szupermarketek kínálják. (Fontos adat, hogy 2007-ben a háztartások 72 százaléka vásárolt rendszeresen szupermarketben, 2008-ra ez az arány csaknem 80 százalékra emelkedett.)
A GfK igazgatója szerint a félévi kiskereskedelmi forgalmi adatok ellenére nincs ok aggodalomra, ugyanis a modellszámítások szerint már rövid távon is jó kilátások mutatkoznak, közép- és hosszú távon pedig stabil növekedés várható. (Kozák szerint a magyar kiskereskedelmi volumenindex visszaesése nem egyedülálló az uniós fogyasztásban, más országokban rendre előfordulnak hasonló adatok, ugyanakkor tény, hogy a 17 hónapja tartó hanyatlásban egyedül vagyunk.)
Az élelmiszerpiac negyedéves adatait tekintve a visszaesés dinamikája lelassult és esély van arra, hogy a harmadik negyedévtől stagnálás vagy némi emelkedés mutatkozzon. Ám a tartós fogyasztási cikkek piaca már keményebb dió, a gyártók és kereskedők az itt mutatkozó visszaeséseket már lassabban lesznek képesek kompenzálni. A fehér vagy nagy háztartási gépek piaca volumenben kilenc-, értékben tízszázalékos csökkenést mutatott, míg a kisebb háztartási gépek eladása mennyiségben hat, értékben öt százalékot vesztett. A szórakoztató- elektronika 11 százalékos visszaesése még jelentősebb.
Kozák Ákos szerint nagyon fontos, hogy a szegmensben erős az árcsökkenés, ami stagnáló mennyiségi fogyasztásnál értékbeli visszaesést hozna. Úgy véli, a piacot rövid és középtávon továbbra is meghatározza majd a flat televíziók, a globális helymeghatározók és talán a mosogatógépek forgalma. Hozzátette, hogy a tartós fogyasztási cikkek alakulásában pozitív a kereskedelem számára, hogy a magyar fogyasztó hagyja magát befolyásolni a politikusok által. Az ígéretekre hajlamos költekezni - pontosabban: növekszik a fogyasztási bizalma. Nem szabad elfelejteni, hogy 2009 ugyan nem választási év, de nyilvánvalóan a következő évben már megindul a politikai csata a választókért, s ennek során számtalan ígéret hangzik majd el.
Amennyiben a kiskereskedelmi forgalom középtávon újra növekedésnek indul, Kozák szerint nem szabad arra számítani, hogy a fogyasztási szokások rövid időn belül újra elérik a 2005-2006-os szintet. A kereskedőknek sokkal inkább be kell rendezkedniük egy stabil 3-5 százalékos növekedésre (amivel rövid időn belül helyrejön a piac, a már csaknem másfél éve tartó volumencsökkenés után).
Tíz százaléknyi, vagy afeletti volumennövekedésre viszont nem lehet számítani, mindaddig, amíg szignifikánsan nem növekszik az elkölthető jövedelem. Ugyanis a GfK legfrissebb kutatása szerint a kiskereskedelmi forgalomra, az elemzett hét gazdasági index (GDP, fogyasztói ár, munkanélküliségi ráta, háztartási fogyasztás, jövedelmek alakulása, háztartások fogyasztási hiteleinek alakulása, alkalmazásban állók bruttó jövedelmének alakulása) közül a leginkább a háztartások fogyasztása és a jövedelmek alakulása hat.
