Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az idén az első félév végén a vállalati betétek átlagos évesített kamatlába több mint három éve nem látott szintre emelkedett. A bankok két éven belüli lekötésre 7,78 százalékot, két éven túlra pedig 5,61 százalékot adtak átlagosan. A teljes lekötött betétállomány évesített kamatszintje júniusban 22 bázisponttal, 7,74 százalékra nőtt. Ezt meghaladó kamatszintet utoljára 2005 februárjában mért az MNB. A kamat nagysága júliusban akár tovább is menetelhetett, hiszen új szereplő is belépett a céges betéteket akcióval gyűjtő bankok táborába. Az Erste Bank a 200 millió forint alatti éves nettó árbevételű vállalkozások számára a forintbankbetéteknél július 1-jétől kínál évi 8,1 százalékos kamatot (ebkm: 8,21 százalék). A fix kamat a lehetséges 3, 6, 9 és 12 hónapos futamidőkre egyformán vonatkozik. A Volksbank Virágzó kamat elnevezéssel futó akciójában vállalkozásoknak háromhavi lekötésre ad kilencszázalékos kamatot. A CIB-nél az egyéni vállalkozások részesülhetnek az egyébként elsősorban a lakosságot célzó akciós kamatokból. Az OTP kisvállalkozói netbetétje már a legalacsonyabb elhelyezett összegnél is öt százalékot fial.
A legnagyobb magyarországi banknál egyébként a második negyedévben az ügyfélbetétek öt százalékkal szűkültek, amit egyértelműen a corporate üzletág gyenge teljesítménye okozott. A vállalati betétek 15 százalékos visszaesése mögött a gyorsjelentés szerint részben az OTP Alapok betételhelyezéseinek 46 milliárd forintos csökkenése áll, de a korábban tapasztaltaknak megfelelően rendkívül volatilis önkormányzati betételhelyezés is 85 milliárd forinttal esett. A vállalati betétek terén másutt is érzékelhetőek gondok. A Raiffeisen Bank vállalati betétei az első félévben egy százalékkal múlták alul az előző évit. Az év végéhez képest azonban ennél sokkal rosszabb a helyzet. A bank céges betétállománya ugyanis 54 milliárd forinttal (9,6 százalék) apadt az idei első hat hónapban. A CIB Bank vállalati betétgyűjtő kampánya kifutott és a hitelintézet nem is indított újat. Ennek ellenére - tudtuk meg - a cégek betétállománya a második negyedévben enyhén ugyan, de nőtt.
Az MNB adata szerint a második negyedévben 204,4 milliárd forintnyi vállalati pénz (a teljes állomány mintegy öt százaléka) illant el. Ennek nagyobb hányada azonban nem lekötött betét, hanem a napi likviditást szolgáló folyószámlán vagy látra szóló betétként elhelyezett összeg volt. A lekötött betétekből "mindössze" 48,6 milliárd forint (2,4 százalék) távozott. Persze gazdasági szempontból az nem számíthat rossz hírnek, ha a cégek nem bankban pihentetik vagyonukat, hanem szabad forrásaikat inkább beruházásokra fordítják. Akad bank, ahol azt gondolják, hogy a kivont összegek egy része saját erős fejlesztésekre mehet, amelyekhez bankhitelt sem vesznek igénybe. A többség azonban meglehetősen értetlenül áll a jelenség előtt. Tény ugyanis, hogy - szintén az MNB adatai szerint - a második negyedévben a céges hitelállomány még a betétinél is jobban, 321 milliárd forinttal (4,2 százalék) mérséklődött. Különbség viszont, hogy míg a hitelek mintegy fele deviza, a betéteknél egyharmados arányról beszélhetünk. A devizaállományt pedig alighanem mindkét végén (tehát a betéteknél is) alaposan erodálta a forint jelentős erősödése.
A legnagyobb bank vállalati kihelyezéseinek második negyedévi 12 százalékos visszaesését viszont nyilvánvalóan nem csak a forint euróval és dollárral szembeni jelentős felértékelődése indokolja. Az OTP ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a második negyedévtől megindította az alacsonyabb jövedelmezőségű corporate-portfólió tervezett visszafogását. Nemrégiben az MKB is azt állította, hogy a vállalati szektorban tudatosan visszafogta aktivitását (Napi, augusztus 15.), piaci részesedése ezért csökkent kismértékben 2007 végéhez képest.
