Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az abszolút terhelést kell csökkenteni, az átcsoportosítás ugyanis csak kis hatást eredményezne a gazdaság számára - szögezte le Oszkó Péter, a Deloitte vezérigazgatója. A javaslatok akkor tudják hatásukat kifejteni, ha az adóhatósági ellenőrzések hatékonyabbak lesznek. Egységes húsz százalékos kulcsot kellene bevezetni a jövedelemadózásban, egy harminc százalékos kulcs pedig belépne 15 millió forintnál - vázolta az elképzeléseket Rencz Botond, az Ernst & Young regionális igazgatója.
Ez lényegében egykulcsos adót jelent, és nem is tesz különbséget a bérszintek között, vagyis nem lenne adójóváírás. Amit itt elveszítenek például a minimálbéresek, azt a szociális rendszeren keresztül kaphatnák meg, ami sokkal jobban fókuszál, mint a mostani adójóváírásos rendszer. Ez a rendszer már eleve a fehéredés felé viszi a rendszert, hiszen nem éri majd meg a minimálbér mellett zsebbe fizetni a bér jelentős részét.
Megszüntetni az átalányadókat
Emellett a bevételalapú átalányadót meg kellene szüntetni, különös tekintettel az ekhóra, az őstermelőkre vagy az egyéni vállalkozókra. Tíz százalékponttal kellene csökkenteni a tb járulékokat: csak nyugdíjjárulék maradna, a 24 helyett 19 százalékkal, az öt százalékos egészségbiztosítási járulékot viszont meg kellene szüntetni. Persze lenne ellentételezése is a tételes eho formájában - mondta Lőcsei Tamás, a PriceWaterhouseCoopers cégtársa.
Abszolút járulékplafont kellene beiktatni 15 millió forintnál, egységesen, a munkáltató és munkaadói oldalon egyaránt - ez most csak a nyugdíjjárulékoknál van így, ott 6,7 millió forintnál lép be. Ez a 15 milliós hatás kellőképpen magas ahhoz, hogy a költségvetést ne viselje meg túlságosan, s ne veszélyeztesse a nyugellátást, de méltányos terhelést jelent. További átcsoportosítás kellene a munkaadói járulék területén: a munkaadók által fizetendő járulékokat meg kellene szüntetni, pontosabban átcsoportosítani a munkavállalók terhére: 1,5 százalék helyett így az 4,5 százalék lenne.
Az adórendszerbe nem jó belerakni a szociálpolitikai elemeket - mondta László Csaba, a KPMG adópartnere. Az adójóváírás megszüntetése mellett - 280 milliárd forintot jelent évente - ezt az összeget akár vissza lehetne forgatni célzottan a szociálpolitikai elemekre. Sokkal brutálisabb elképzelés a tételes egészségügyi hozzájárulás felemelése nyolcezer forintra a jelenlegi 1950 forintról.
Sokféle adó
Ami a társaságokat illeti: jóllehet a társasági adó alacsony, mellette azonban egy sor más adónemet is meg kell fizetniük a vállalkozásoknak, arról nem is szólva, hogy lassan kifutnak a társasági adó kedvezményei, viszont megjelent a különadó, ami leginkább pszichikai szempontból volt romboló hatású. Összességében nagyon nehéz kiszámolni, hogy mennyi pénzt nem fektettek be a vállalatok emiatt. A másik komoly probléma a régóta emlegetett iparűzési adó, a szektorális preferencia miatt, az egyedisége, ebből következően érhetetlensége miatt. A realitásokat figyelembe véve az iparűzési adó csak a második hullámban szüntethető meg egy önkormányzati reform keretein belül.
Fontos lenne a 25 és a 35 százalékos osztalékadó csökkentése húsz százalékra. Ez a terhelés annyira sok, hogy az emberek nem veszik ki ezen az úton a pénzüket, ennek érdekében a 25 százalékot húszra kellene csökkenteni, a 35 százalékost pedig ki kellene vezetni. Ennek hatása marginális lenne a költségvetésre. Nem túl jó megoldás az amnesztia emlegetése, mert nem túl jó üzenet, hogy most nem kell szégyellni a huncutságot.
A foglalkoztatás adóterheinek csökkentését a forrásteremtéssel együtt bevezetve 300 milliárd forintos pluszkiadást jelentene a büdzsé számára, a társaságokat érintő terheléseket figyelembe véve - kiemelve az iparűzési adót, ami külön kategória - a különadó kivezetése 200 milliárd forint mínuszt generálna. Ezt a kettőt egyszerre kellene bevezetni, akkor lenne értelme. Az iparűzési adó kivezetése - ami az egész csomag fele, 500 milliárd forint - több év alatt oldható csak meg komplex formában.
Áfa és ingatlanadó
Az áfát sem hagynák változatlanul a négyek: a húsz százalékos kulcsot 23 százalékra emelnék, ami több mint kétszázmilliárd forint pluszt jelentene. Persze ezzel Dánia mellett a második legmagasabb kulcsunk lenne, de ez még mindig a kisebb rossz László Csaba szerint. Az inflációra is csak átmeneti hatást gyakorolna az emelés, vagyis az eurózóna csatlakozást nem veszélyeztetné. Az értékalapú ingatlanadó is napirendre került: szerintük 95 százalékos a korreláció a kereset, bér, jövedelem és a lakhatás minősége között. Ennek önkormányzati adónak kellene lennie, ami persze nem váltaná ki az iparűzési adót, hiszen abból 500 milliárd forint folyik be évente, az ingatlanadó esetében pedig az első években csak százmilliárd forint bevétel számolható.
