Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A sajtó időről időre felkapja a hírt, miszerint a lízingtársaságok által visszavett autók száma 40-50 ezer közt mozog évente. Piaci szereplők szerint azonban ez messze van a valóságtól. A társaságok ugyan nem szívesen szellőztetik meg ezt az adatot, rendszeresen csak a piac második legnagyobb szereplőjeként nyilvántartott Merkantil Bank ad számot arról, hogy mennyi gépjárművet is vesznek vissza a nem fizető tulajdonosoktól.
Kolossváry Ádám elnök-vezérigazgató szerint tavaly a 194 ezer darabos év végi állománnyal szemben mindössze 2801 esetben kellett ehhez az eszközhöz nyúlni. Igaz, a mostani, a portfólióra vetített 1,44 százalékos arányhoz az is kellett, hogy a társaság jelentősen megszigorítsa a késedelmes ügyek intézését, hiszen 2005-ben még az állomány 2,4 százalékára rúgott a visszavett gépkocsik aránya.
A lízingcégeknek mindazonáltal így is kész ráfizetés az autóvisszavétel. A társasági közlések szerint az ilyen kocsik állapota a legtöbbször kritikán aluli. Ennek egyrészt "természetes" okai vannak: a fizetési nehézségekbe kerülő ügyfelek aligha tudnak áldozni a karbantartásra. Ennél gyakoribb eset ugyanakkor, hogy olyan autót próbálnak visszavenni a finanszírozók, amelynek "tulajdonosa" eleve számolt azzal, hogy nem fizeti a lízingdíjat. Így ha meg is van az az autó - hiszen a lízingcsalások döntő részében a kocsi pillanatok alatt kikerül Magyarországról -, a finanszírozók pedig, szó szerint csak egy lecsupaszított kocsit tudnak visszaszerezni.
A kimutatások szerint a visszavett autók kényszerértékesítésén a finanszírozók milliós tételeket buknak. Nem véletlen hát, hogy ameddig lehet, igyekszenek fenntartani az élő szerződést és inkább átütemezik a részleteket, vagy megpróbálnak új finanszírozási konstrukciót ajánlani az ügyfélnek.
