A Napi Gazdaság cikke
A dunántúli kereskedők már június végétől áresővel reagáltak az erős forintra és a kánikulára. A határ menti településeken 70-80 százalékos árleszállításra, illetve kiárusításra is szükség van ahhoz, hogy fogyjon a portéka, hiszen egyre többen vásárolnak külföldön.
Nincs az az utazási iroda, amelyik az erős forintnál hatékonyabban tudná külföldre csábítani a magyart - derül ki a dél- és a nyugat-dunántúli kereskedelmi és iparkamarák felméréséből. Ennek köszönhetően a határ menti térségekben idén minden eddiginél korábban, június második felében elkezdődött a nyári árleszállítás. A bevásárlóközpontok és a kereskedők eddig példátlan módon egyből 45-50 százalékos, a határ közelében 70-80 százalékos kedvezményekkel indítottak.
A térség meghatározó áruházai - Tesco, Metro, Spar, Lidl - a kis üzletek drasztikus árcsökkentésére reagálva ugyancsak 35-40 százalékos akciókkal csábítják a vásárlókat, elsősorban a ruházati termékeknél. A strand-, illetve műszaki cikkekre, valamint a kertészeti termékekre egyelőre nem adnak jelentős engedményt - hozzá kell tenni, a szaporodó kertészeti áruházak minden korábbinál élesebb harcot vívnak egymással, így többségük már június eleje óta 25-30 százalékos kedvezménnyel kínál szinte mindent.
Zalaegerszeg belvárosában alig akad olyan üzlet, ahol ne lenne kitéve a 40-50 százalékos engedményt hirdető tábla. Az üzletek tulajdonosai egybehangzóan állítják: miután a fél város már nyaral, csak lasszóval, no meg radikális árcsökkentéssel és kiváló portékával lehet vevőt fogni. Bár pontos kimutatás nincs, a fogyasztóvédők, a kamarák mellett elemzők is úgy vélik, az erős forint miatt a hazai üzletekben az utóbbi időben még több külföldi áru van.
A Baranya, illetve a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elemzéséből egyaránt az derül ki, hogy a korán kezdődött kánikula és a rendkívül erős forint, különösen a határ menti területeken, kritikus helyzetbe hozta a kereskedőket. Míg a korábbi években Baranyában és Dél-Zalában - elsősorban Pécs és Nagykanizsa környékén - a vásárlóerő 35-40 százalékát a Horvátországból érkezők képviselték, ma ez kimutathatatlan százalékban fordul elő.
Ráadásul a forint brutális erősödése miatt a térségből egyre többen járnak át bevásárolni - az ottani akciókat is kihasználva - az egyébként olcsónak nem mondható Horvátországba és Szlovéniába (a határon túli áruházak szórólapjaival gyakran lehet találkozni a térség postaládáiban). Az osztrák határ pedig olykor lassan a nyolcvanas évek végének "mindenki vegyen egy hűtőládát" hangulatát idézi. A bécsi Metróban már akkor is 3-4 ezer forintot lehetett megtakarítani egy átlagos hétvégi bevásárláskor, amikor még a mainál 20-25 forinttal többet kellett adni egy euróért, ráadásul mind többen dolgoznak odaát, így az ausztriai bevásárlást plusz benzinköltség sem terheli.
A magyarországi kereskedők csak a foci Eb alatt lélegezhettek fel kicsit, hiszen egyrészt jó páran átjöttek enni-inni, másrészt az ideiglenesen visszaállított határellenőrzéssel a magyarok egy részét sikerült a hazai üzletekbe irányítani. A kamarai felmérésekből egyébként kiderül, hogy míg korábban maximum a határ 10-15 kilométeres körzetéből jártak át rendszeresen a túloldalra vásárolni, ma már a 25-30 kilométerre lakók is nekivágnak.
