A Napi Gazdaság cikke
- Mekkora értékű működőtőke (FDI) érkezett tavaly Magyarországra?
- Erre vonatkozóan egyelőre csak harmadik negyedév végi hivatalos információk állnak rendelkezésünkre, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint ez 1,5 milliárd euró, a teljes évre pedig 2,5-3 milliárd euróval számolunk. Az éves eredményről azért nem tudunk beszámolni, mert az MNB még nem közölt adatokat a negyedik negyedévről, emellett van egy csomó pénzügyi típusú tranzakció, amelyekről szintén nem tudjuk, hogy milyen lesz a megjelenésük a rendszerben. Ezek között említhetném az OMV részesedésszerzését a Molban, amiről egyelőre nem lehet tudni, mikor jelenik meg a részvénykönyvben. Talán ennél is érdekesebb az a kép, amit a "tisztított" FDI-beáramlás mutat, vagyis amikor a teljes FDI-ból kivesszük a nagy pénzügyi, privatizációs tranzakciókat. Ez elég komoly növekményt mutat, ennek alapján én 5 milliárd euró körül várom a végösszeget.
- Ezzel elégedett lehet Magyarország?
- Az biztos, hogy ipari-szolgáltatási területen nincs okunk aggodalomra. Talán lehetett volna több is, de ebbe belejátszott Románia uniós csatlakozása, ráadásul a makrogazdasági helyzet sem volt kifejezetten optimális, de nincs nagy baj.
- A zöldmezős beruházások vagy a már itt lévő cégek újabb befektetései jellemzik inkább a magyarországi invesztíciókat?
- Befektetési volumenben fele-fele az arány. Szerkezetük alapján pedig azt mondhatom, hogy egy-két nagy zöldmezős projekt mellett sok-sok apró, egy-egy vállalathoz kapcsolódó bővítésről van szó.
- Jelenleg hány magyarországi beruházásokat fontolgató céggel folytat tárgyalást a kormányzat?
- Harminccal-negyvennel. Közülük tíz-tizenkettő esetében nagyon meglepődnék, ha nem jönne létre az üzlet.
- Ezek milyen területekről érkeznének?
- Általában szolgáltatáshoz kötődő befektetésről van szó, de akad köztük egy-két kimondottan ipari jellegű invesztíció is.
- Földrajzilag mely területről jönnének ezek a társaságok?
- Igen színes az a kör, ahonnan a befektetők érkeznének, a Távol-Kelettől Európáig mindenünnen. Ennél is érdekesebb azonban, hogy kik a versenytársaink. A hagyományos lengyel-szlovák-román-magyar versengés helyett ugyanis több projektben tetten érhető a spanyol-ír-magyar verseny a beruházóért.
- Ez izgalmasabbá és újszerűbbé teheti a versenyt. Egyben keményebbé is?
- Talán más stílusúvá. Arról kell meggyőznünk a beruházni szándékozót, hogy az kell neki, amit Magyarországon talál és nem az, amit Spanyolországban.
- A Magyarországon befektetni szándékozók számára továbbra is Budapest a fő célpont?
- Vannak olyan ágazatok, amelyek nem szívesen mozdulnak ki Budapestről, ugyanakkor a vidéki városaink infrastrukturális fejlettsége, illetve megközelíthetőségük javulása miatt a befektetők egyre inkább megtalálják ezeket a helyeket, hiszen vidéken lényegesen jobb a munkaerő-kínálat.
- Az állam napjainkig mekkora összegű támogatásban részesítette a Magyarországon letelepedő cégeket?
- Egyedi kormánydöntés keretében 2004-től napjainkig közel 100 milliárd forint összegben vállalt kötelezettséget a kabinet a nemzetgazdasági szempontból is jelentős nagyberuházások támogatására, a kötelezettségvállalások fokozatosan fogyó tendenciát mutatnak. Ennek az az oka, hogy infrastruktúrafejlesztések miatt ma már nem kell a korábbihoz hasonló nagyságrendű összeget ajánlanunk.
- A támogatásokat illetően az elmúlt évben leginkább a Hankook nevétől volt hangos a média.
- Azt, hogy miért épp a dél-koreai cégbe kötött bele boldog-boldogtalan, nem tudom megmondani.
- Valami alapot csak szolgáltathattak ehhez. Vagy nem?
- Nem szolgáltattak több alapot erre, mint bármely másik távol-keleti vállalat, amikor ideérkezett. Ne felejtsük el, mekkora vircsaftot okozott az összes nagy távol-keleti befektetés. Persze kár lenne tagadni, nagyon komoly kulturális súrlódás van köztünk, s ez a későbbiekben is vissza fog köszönni.
- A minisztérium folyamatosan nyomon követi a támogatás felhasználását, illetve azt, hogy megilleti-e a céget a szubvenció. Volt-e olyan eset, amelynél figyelmeztetni kellett a céget vagy vissza kellett vonni a megítélt összeget?
- Egyikre sem volt példa eddig. Mind a cégek, mind pedig mi nagyon konzervatív számolási mechanizmussal dolgozunk. Ma már meg tudom erősíteni, hogy minden esetben jobbak a megtérülési mutatóink, mint amivel az eredeti hatástanulmányban számoltunk, mert nagyon leszűkítjük azt az államháztartási bevételt, amivel valójában kalkulálunk. A cégekre is hasonlóan konzervatív megközelítés jellemző, azok is kevesebbet ígérnek, mint amennyit valójában tartani tudnak. Van olyan cégünk, amelyik a szerződés aláírásakor már teljesítette azokat a feltételeket, amelyekkel a támogatási ajánlatot kapta. Olyan is előfordult, hogy a cég időközben jelezte: változtak a beruházás paraméterei bizonyos pontokon, s ekkor mi arányosan csökkentettük a támogatást. Ezt általában el is fogadták.
- Tehát figyelmeztetni sem kellett senkit és a támogatást sem kellett megvonni senkitől.
- Nem, és ráadásul mi vagyunk az egyetlen ország a régióban, amelynek uniós oka sem volt arra, hogy valamit változtasson a rendszeren.
- Előbb-utóbb lejárnak ezek a nagy támogatói szerződések. Lesznek olyan cégek, amelyek azt követően veszik a sátorfájukat és továbbállnak?
- Az első időszakban érkezők, vagyis a kimondottan valamilyen összeszerelő típusú munkát végzők közül lehetne ilyen indíttatása valamelyiknek, ha megmaradtak volna annál a tevékenységnél, amire eredetileg vállalkoztak. Csakhogy ezek jó része újabb termékportfólió-beruházást hajtott végre, erre jó példa a Samsung. Egyébként 5-6 százaléknyi állami szerepvállalásról beszélünk, s az üzleti döntéseket nem ez a mérték határozza meg. Ez a pénz mindössze a kormány elkötelezettségének az indikátora.
