Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az idén bevezetett luxusadó nem mondható sikeresnek: a 100 milliós ingatlanok nagy része a fővárosban található, ahol 409 adóalanytól 100 millió forintnyi összeg folyt be, ami nagyságrenddel alulmúlja a tervezett országos bevételt - vélekedett Valkó Dávid, az Otthon Centrum vezető elemzője. Osztja ezt a véleményt, Murányi Ákos, a Duna House szakértője, szerinte sem mondható átütőnek a nagy értékű ingatlanokra bevezetett luxusadó, melyet úgynevezett övezeti besorolás alapján vetettek ki a 100 millió forintot meghaladó értékű ingatlanok tulajdonosaira. Hozzátette: ebben a kategóriában a magas árak és az összetett vevői igények miatt továbbra is a tömegpiacnál jóval lassabban zajlik az ingatlanok értékesítése, sok "kvázi" luxuslakás van a piacon, melyek nem a mai kor igényeinek megfelelő anyagokból és minőségben épültek, legfeljebb csak az elhelyezkedésük előnyös - négyzetméteráruk azonban gyakran eléri az 5-600 ezer forintot is. Valódi kereslet a ténylegesen igényes, panorámás luxuslakások iránt mérhető. A jelenlegi tervek alapján úgy tűnik, hogy az ingatlanadó várhatóan 2008-tól lép hatályba, ám a részleteket még homály fedi. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium volt államtitkára 9,5 millió forintos limitet emlegetett, ám ezt a szaktárca rögtön cáfolt. (Később kiderült Katona elhamarkodottan jelezte az említett értékhatárt, s ez később az állásába került.) Más hírek szerint a kormány 15 millió forintnál húzná meg a határt. Egyelőre bizonytalanság övezi az új adónemet, amit jelez az is, hogy szakmai körökben is sokat vitatkoznak erről. Valkó Dávid kifejtette, az Otthon Centrum tízezer lakóingatlant tartalmazó (mennyiség alapján reprezentatívnak mondható) adatbázisa szerint, ha az átlagár lenne az adókötelesség alsó határa, akkor Budapesten 22,5 millió forint felett kellene adót fizetni, míg vidéken ennek az értéknek a kétharmadánál kellene meghúzni a határt. A főváros 14 kerületében lépi át a 20 millió forintot az átlagár. A szakember jelezte azt is, hogy a teljes magyarországi lakásállomány értékére vetített limit biztosan alacsonyabb, tekintettel arra, hogy a rengeteg pármilliós vidéki ház , és ugyancsak néhány milliós, komfort nélküli társasházi lakás - melyek ritkán jelennek meg ingatlaniroda porfoliójában - lehúzzák az összértéket, így nagyjából 12 -13 millió forintnál lehet meghúzni az "átlaghatárt". Az ingatlanadó bevezetésének és működésének alapja egy megbízható, nyilvános, naprakész és az ingatlanokra vonatkozóan a lehető legtöbb minőségi információt tartalmazó ingatlan-nyilvántartási adatbázis lenne, ami jelenleg nem áll rendelkezésre. Ugyanakkor metodikájában a luxusadó kapcsán kialakított, sokat bírált övezeti rendszer lenne a legjobb megoldás. Ehhez viszont szükség van arra, hogy az övezeteket reálisabban határozzák meg. Jelenleg ez nem megoldható, tekintettel arra, hogy az illetékhivatali adatok alapján nem lehet kisakkozni a szerzés jellegét, az adott ingatlan állapotát, a telek méretét, ráadásul sok esetben az eladási ár eltér a valóstól. Így a pontos értéket sem lehet kikalkulálni. Az ingatlanadó bevezetése eleinte a forgalom csökkenését eredményezné, ám ezt kompenzálhatja a csökkenő újlakás-kínálat és a növekvő beruházói költségek miatti áremelkedési várakozások, valamint a banki verseny miatti továbbra is kedvező finanszírozási lehetőségek, amelyek összességében a vásárlóerőt magas szinten tartják. Ez után egymással ellentétes hatás érvényesülhet, az adóteherrel növelt árak egyrészt keresletcsökkenést idézhetnek elő, másrészt viszont élénkülhet is a forgalom, ha sok, jelenleg üresen álló ingatlan kerülne ki a piacra - mondta Valkó Dávid. A nagy értékű ingatlant eladni szándékozók gondba kerülhetnek, mivel a kínálat növekedése csökkenti az árakat. Az együttes hatás, egyelőre kiszámíthatatlan, hiszen sok múlik majd az adó végleges formáján. Valkó figyelmeztetett, hogy az fejlesztési és befektetési célú telek- illetve kereskedelmi ingatlanokra kivetett adó káros lenne. Ugyanis drágulnak a fejlesztések, csökken a versenyképesség és a megtérülés, üzemeltetési költségek emelkednének, így visszaesik a beruházási kedv, az ingatlanalapok jövedelmezősége pedig csökken. Mondjuk 1 százalékos ingatlanadó esetén egy 6,5 százalékos hozamot biztosító létesítménynél 15 százalékos értékcsökkenéssel számolhatunk - vélekedett Valkó Dávid.
