- Melyek a kockázati tőketársaságok számára a legvonzóbb szektorok?
- A kockázati és magántőke-befektetőkről elmondható, hogy gyakorlatilag minden olyan iparágba invesztálnak, amelyek gyors növekedési potenciállal rendelkeznek, s a későbbi kiszállást (exit) is biztosítottnak látják. Az elmúlt években ezek az iparágak a kommunikációhoz, gyógyászathoz és egészségügyhöz, szolgáltatásokhoz, fogyasztási cikkekhez, valamint az informatikához/számítástechnikához kapcsolódtak.
- Ezen belül az it-szektorban, online médiában mint gyorsan fejlődő ágazatokban látnak-e komoly fantáziát?
- Ezek a szektorok az elmúlt években is a befektetők sikeres célpontjainak minősültek, ugyanakkor fontosnak tartom kiemelni: az, hogy egy vállalat esetleg egy sikerágazatban működik, nem elegendő ahhoz, hogy kockázati, illetve magántőkét tudjon bevonni. A befektetési döntések minden esetben önálló mérlegelést igényelnek, ahol részletesen vizsgálják mind a stratégiai célkitűzéseket, mind a piaci megalapozottságot, és ami talán a legfontosabb, a menedzsment alkalmasságát. Az utóbbi azért is fontos, mert a pénzügyi befektetők - kivéve a korai fázisú befektetéseket (early stage) végzők - jellemzően ritkán vagy egyáltalán nem folynak bele a napi operatív munkába, azt minden esetben a menedzsmentnek kell végeznie. Éppen ezért az ő alkalmasságuk kulcsfontosságú arra nézve, hogy az üzleti tervben foglaltakat végre tudják-e hajtani, és ez nagyban meghatározza a befektetők hozamkilátásait is.
- E területeken milyen jelentősebb tranzakciók valósultak meg az elmúlt pár évben? Mekkora értékű ügyletekről van szó?
- A tranzakciók többsége üzleti okokból nem publikus, de az elmúlt években a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület több tagja is hajtott végre ilyen jellegű befektetéseket. Az említett szektorokban a vállalatok viszonylag kis mérete miatt a tranzakciók szinte kivétel nélkül 1,5 millió euró alattiak voltak, de néhány nagyobb befektetésre is sor lerült.
Milyen megtérüléssel számolnak ezeknél az ügyleteknél a kockázati tőketársaságok?
- A megtérülési elvárások eltérnek, de jellemzően a tőkére vetített megtérülési elvárás a privát szektorban minden esetben 20 százalék feletti belső megtérülési rátával (IRR) számol.
- Nagyobb kockázati tőkebefektetők megjelenése várható-e a jövőben?
- Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy gyakorlatilag valamennyi, a kelet-közép-európai régió iránt érdeklődő, jelentősebb alap jelen van a piacon, amelyek túlnyomó többsége tagja az egyesületnek is. Éppen ezért elmondható, hogy vállalati szempontból, amennyiben az jól átgondolt és megalapozott üzleti tervvel rendelkezik, a rendelkezésre álló tőke szinte korlátlan. Becsléseink szerint 2,5-3 milliárd euró az az összeg, ami jelenleg is rendelkezésére áll befektetésekre Magyarországon, és 35-40 aktív befektetőről tudunk.
- Számukra elég nagy a magyar piac, illetve az itt működő cégek, vagy esetleg más régióbeli államban próbálnak szerencsét?
- A Magyarországon aktív alapok - néhány speciális esetet kivéve - jellemzően a kelet-közép-európai régióra koncentrálnak, valamennyi országban keresik a befektetési lehetőségeket.
Tudomásom szerint a régión belül éppen Lengyelországban működik az egyetlen olyan kockázati tőkealap, amely kizárólag ilyen it- és online médiabefektetésekkel foglalkozik. Jól tudom, esetleg vannak más, hasonló szereplők is?
- Különbséget kell tennünk a szakosodott és a nem szakosodott alapok között. Egyesek egy-egy meghatározott iparágba fektetnek, de az alapok többsége nem jelöl meg ilyen szektort, ami azt jelenti, hogy amennyiben látnak fantáziát a befektetési lehetőségben, akkor - szektortól függetlenül - allokálnak tőkét a vállalatba. Ugyanakkor több olyan alap is található az egyesület tagjai között, amelyik kiemelten kezeli az it-szektort. Van köztük mind korai fázisú, mind fejlesztési tőke (development capital)-befektető.
