Ez főként a kereskedelmi márkás termékeknek köszönhető. A társaság 2004 novemberében nyitotta meg első áruházát Magyarországon, s még abban a hónapban elérte a hazai háztartások 8,2 százalékát, az első félévben pedig a háztartások 29 százalékát. Ami az egyes üzlettípusok piaci részesedését illeti, a hipermarketek bonyolítják továbbra is a teljes FMCG forgalom negyedét.
Ugyanakkor a diszkontok 2001 óta stabilan őrzött 15 százalékos részesedését a Lidl megjelenése a piacon 1,5-2 százalékponttal megnövelte. Azok a vásárlók, akik a legújabb diszkontlánc működésének első hat hónapja alatt vásároltak a Lidlben, kevesebbet költöttek más hasonló üzletekben, ugyanakkor a Lidl-vásárlók lojalitása meglehetősen alacsony. (Ez más diszkontláncokra és az egész országra jellemző jelenség – állapítja meg a GfK.)
Az üzletláncot kipróbálók körében átlag feletti a budapestiek aránya, de közülük kevesen vásárolnak akár második alkalommal is újra a Lidlben. A visszatérők között a kisvárosok, valamint a nagyvárosok lakói felülreprezentáltak. Az egy háztartás által egy évben átlagosan a Lidlben elköltött összeg 25 000 forint volt a működésének első hat hónapja során. A tanulmány szerint a háztartások egy alkalommal átlagosan 2600 forintot adtak ki FMCG termékekre a Lidl kasszáinál a tavalyi évben.
Az új boltok megnyitásával gyorsan növelni kívánja penetrációját, a forgalom növelése szempontjából azonban az is kulcsfontosságú lehet, hogy a vásárlók nagyobb arányban és minél gyakrabban térjenek oda vissza. A Lidl sikere hazánkban abban rejlik, hogy alacsony árat tud kínálni, amit a logisztikával, a kommunikáció, a berendezés és a személyzet költségének alacsonyan tartásával biztosít.
