A NAPI Gazdaság cikke
Tavaly összesen 48 diszkontáruház nyílt Magyarországon, ezzel számuk elérte a 434-et. A piacon jelen levő négy hálózat 2005-ös fejlesztési aktivitása a hat-hét évvel ezelőtti időszakban volt utoljára ennyire erős. A fejlődés motorját a 2004 novemberében egy tucat üzlettel indult Lidl adta, amely mára 54-re növelte boltjai számát. Ezzel együtt továbbra is a Plus számít a legnagyobbnak, tavaly 7 üzlettel fejlesztette 164 egységből álló hálózatát. A Rewe-csoporthoz tartozó Penny Market 6 egységgel bővült, ezzel 148-ra duzzadt üzleteinek száma, míg a Profi 4 új áruházat nyitott és így 71 tagúra nőtt.
A bolttípus terjeszkedésének eredményeként a diszkontcsatorna piaci részesedése a 2003-as 13,2 százalékról tavaly 16 százalékra növekedett – állapította meg az AC Nielsen Piackutató legújabb elemzésében. Más becslések szerint a diszkontok piaci részesedése még ennél is magasabb, nem kizárt a 17 százalék fölötti részesedés sem.
A kutatás szerint a diszkontok sikere abban rejlik, hogy egészen közel vannak a lakhelyhez, már-már „átveszik a sarki fűszeres szerepét”. Európában ez a tendencia kézzelfogható, Németországban például egyértelmű diszkonthegemónia bontakozik ki. A magyar „diszkontosodás” egybecseng az európai fejleményekkel, ebből fakadóan ezen értékesítési csatorna részesedése a következő években tovább növekszik a napi fogyasztási cikkek piacán. Az elemzés szerint azonban sem Magyarországon, sem Európában nem veszi át a diszkont a hiper- vagy szupermarket szerepét, ám ezek növekedési ütemét korlátozza.
A kutatási adatok szerint a háztartási vegyiárunál a diszkontok forgalmi súlya egyelőre elmarad az átlagtól, míg átlagon felüli az alapvető termékeknél. A csatorna kulcsszerepet játszik a saját márkás termékek forgalmazásánál, az AC Nielsen elemzése szerint egy-két év múlva a diszkontok pénztáránál minden harmadik forintot saját márkás termékre adja ki a fogyasztó.
