Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 2004 decemberében elfogadott költségvetési törvény szerint idén 19 milliárd forint évi támogatás jár az MTV-nek, ám a fennmaradó 5,3 milliárd forintot még mindig nem utalta át a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az intézménynek. Ráadásul október 6-án lejárt a cégbírósági határidő, amely 2,5 milliárd forintos tőkehiány pótlására szólította fel az MTV-t. A köztévé a felszólítást továbbpasszolta a tulajdonosnak, vagyis a Magyar Köztársaság Országgyűlésének.
Pénzügyi káosz vagy takarékos gazdálkodás?
Rudi Zoltán, az MTV tavaly márciusban megválasztott elnöke szerint a köztévé gazdálkodása hosszú évek óta először van egyensúlyban. "Az idei év lesz az első, amikor a Magyar Televízió nem kér több támogatást, mint amennyit előirányoztak. Pontosan tartjuk az üzleti tervünket: tavaly 6 milliárd, idén 1,5 milliárd forintot takarítottunk meg" - mondta pénteken egy konferencián az elnök, aki szerint köztévé anyagi helyzetét a költségvetési törvényt felváltó normatív támogatás oldaná meg leginkább. Tény: egy tavalyi kormányrendelet értelmében a közigazgatásnak idén márciusig kellett volna kidolgoznia a költségvetési törvényt felváltó normatív, kormányfüggetlen finanszírozási rendszer kidolgozását, ám ez végül idő hiányában - miniszterelnök-váltás, kormánytag-cserék, stb. - elmaradt.
Összehívták
A társadalmi kurátorok szerint a televízió gazdaságilag katasztrofális állapotban van: egyszerre jellemzi a pazarlás és az ésszerűtlen megszorítás. Elégedetlenségüknek - a civil szféra nevében - egyre erősebb hangot is adnak. Mint arról beszámoltunk, szerdán délután az MTV Közalapítványának 15 társadalmi delegáltja "a gazdasági helyzet tisztázása érdekében" eljutatta beadványát a kuratórium elnöki titkárságára, amelyben rendkívüli kuratóriumi ülést összehívását kezdeményezték, immár másodszor egy hónapon belül (a legutóbbi rendkívüli ülés szeptember 30-án volt). Gráf Csilla, a Katolikus Asszonyok-Lányok Szövetségének társadalmi kurátora a NAPI Online-nak elmondta: napirendi pontként a tervezett m3-as csatorna előkészítésének és ORTT- nyilvántartásba vételének körülményeit vizsgálnák, illetve meghallgatnák Rudi Zoltánt, az ügyészséghez eljuttatott feljelentésekben szereplő szerződésekkel kapcsolatban.
A törvény szelleme
Információink szerint nem zárható ki, hogy a rendkívüli ülésen felmerülhet Rudi Zoltán menesztésének ügye is. A médiatörvény szerint ehhez pusztán egyetlen kurátor javaslata is elegendő, ám a napirendre kerüléshez a kuratóriumi tagok felének szavazata kell. A menesztés kimondásához pedig a 29 tagú kuratóriumi tag kétharmadának szavazata szükséges. A törvény azt is tartalmazza: a kuratórium elnökének a kézhezvételtől számított 8 napon belül ki kell írnia az ülést. Kérdés, hogy Czeglédi László, a kuratórium MSZP által delegált elnöke összehívja-e az ülést, mivel Rudi Zoltánnal együtt hétfőtől négynapos hivatalos látogatáson vesz részt Kínában. A törvény kimondja: az elnök helyettesítését az elnökhelyettes látja el, aki jelenleg Kozma Huba MDF-jelölt elnökségi tag. A legaktívabb kurátornak tartott Gráf Csilla hangsúlyozta: kezdeményezésük független a politikától, pusztán tájékozódni szeretnének az MTV gazdasági helyzetéről.
Civilek a pályán
Unalomig ismételt megállapítás: az MTV sanyarú gazdasági helyzetét a rossz médiatörvényre lehet visszavezetni. Egyrészt a költségvetéstől való függés gyakran lehetőséget kínált a mindenkori hatalomnak, hogy érvényesítse akaratát a közszolgálati televíziónál. Másrészt a civil szervezetek delegáltjai között egyértelműen megjelent a politikai befolyás. Török Gábor politológus szerint nyílt titok, hogy az egyes politikai erők igyekeztek „saját” szervezeteik képviselőit bejuttatni a kuratóriumokba (a választási rendszerről lásd keretes írásunkat). További probléma, hogy a civil kurátorok csak egy évig láthatják el tevékenységüket. Jelenleg az MTV vezetése - a kuratóriumi elnökkel egyetértésben - arra hivatkozással tagadja meg a szerződésekbe való betekintést, hogy az előző kuratórium egyszer már jóváhagyta a szerződéseket. Mint ahogy Rudi Zoltán fogalmazott: a Magyar Televízióban rend van, nincsenek botrányok, csak olyanok, akik a botrány és rendetlenség látszatát keltik.
Pozíció- és kenyérharc
Az MTV gazdasági ügyeivel kapcsolatban visszatérő toposz, hogy az intézmény különféle gazdasági érdekcsoportok harcának terepe. Jelenleg éppen Rudi Zoltán perelte be a Népszabadságot, amiért a lap azt állította: az elnök által összeállított menedzsment baráti alapon működik, és megkezdte a régi beszállítók kiszorítását. Az elnök többek között szerződést bontott több régóta az MTV-nek dolgozó producerrel, így Galambos Lajossal, Sipos Józseffel. Az eltávolított érdekkör pénzügyi vesztesége egyes számítások szerint éves szinten elérheti a kétmilliárd forintot is. Egyes források szerint a pozícióharc egyik állomása volt a Medgyessy Péter által támogatott televíziós személyiségek kirúgása a televízióból, amelynek hátterében - feltételezések és találgatások szintjén - a jelenlegi szocialista párt legfelsőbb vezetésével kitűnő kapcsolatokat ápoló Leisztinger Tamás állhat, bár ezeket az állításokat eddig senki sem bizonyította.
A politika egyelőre kivár
Egyelőre nem tudni, hogy mi a politikai pártok álláspontja MTV-ügyben. A hétfőn kirobbant Friderikusz-ügy óta sem a kormánypártok, sem az ellenzéki pártok nem nyilvánítottak hivatalos véleményt. Egyetlen kivétel volt a Szabad Demokraták Szövetsége, amely pénteken délután óvatos hangú közleményben tudatta: a most meglévő "két és fél" közszolgálati csatorna helyett "másfélre" volna szükség, ám abban nem foglalnak állást, milyen módon jöjjön létre ez a helyzet. Somogyi Zoltán, a Political Capital igazgatója szerint a koalíció hallgatása mögött két ok húzódhat meg: egyrészt ki akarják védeni a baloldali médiabefolyás ellenzéki vádját. Másrészt ha eltávolítanák az elnököt, annak túl nagy politikai kockázata lenne. "Ebben az esetben a közvélemény azt gondolhatná: a koalíció még egy rendes elnököt sem tud választani" - véli az elemző.
Civilek: jó lenne, ha igaz lenne
Török Gábor politológus szerint ugyanakkor biztosra vehető, hogy aktív háttérmunka és egyeztetés zajlik a pártok között az MTV-vel kapcsolatban. "A mostani helyzet szerintem mintapéldája annak, hogy a médiával kapcsolatos álláspontjukat a politikai pártok gyakran a nyilvánosság kizárásával oldják meg" - véli a politológus. Mivel minden pártnak az az érdeke, hogy a média támogassa a közelgő választási kampányt, a pártok nem érdekeltek egy bizonytalan helyzet kialakításában. Török Gábor kiemelte: a médiatörvény szerint a társadalmi delegáltak lennének hivatottak a politikai befolyást kivédeni az MTV-ben, ám a civilek gyakran maguk is a politika befolyása alá kerülnek. "Ez pedig a rendszerváltás után 15 évvel elszomorító következményekkel jár a közszolgálatiságra és demokráciára nézve" - teszi hozzá a kutató.
