Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kormányzat az elmúlt hónapok nagyobb viharai, árvizei után kártalanítást ígért a bajbajutott családoknak. Azok számára, akiknek biztosításuk is volt, általában a biztosító által fizetendő kártérítési mérték és a tényleges helyreállítási kár közötti különbözetet ígérte meg a kormányzat. Azok viszont, akiknek nem volt biztosításuk, káruk 50–90 százaléka közötti mértékű segítségre számíthattak a kormányzattól – a bejelentések szerint.
A NAPI Gazdaság által megkérdezett biztosítók szerint aggályos ez az elbírálási mód, miután az érintett személyen kívül senkinek nincs pontos kimutatása arról, hogy az illetőnek van-e biztosítása vagy nincs. Ilyen jellegű adatot a kártérítést kifizetők nem kérhetnek a biztosítóktól, hiszen ez a biztosítási titok kategóriájába tartozik. Így az ügyeket intéző polgármesteri hivatalok „önbevallásra” kérhetik fel az érintett lakókat. Sokak szerint persze egy faluban tudják egymásról az emberek, hogy kinek van biztosítása, ám azt már megint nehéz ellenőrizni, hogy a kiutalt összeg a teljes biztosítási összeg-e (azt akár még hónapokig vitathatja a károsult és a biztosító) vagy egy az ilyen esetben a biztosítók vállalása alapján igen méltányos mértékű előleg.
A biztosítók szerint amiatt is nehéz az állami kártérítés kiszámítása, mivel a hasonló fedezetet adó biztosítások díjai rendkívül eltérőek, akár 13–17 százalékos különbség is elképzelhető hasonló tartalmú szerződések között. Miután minden egyes ügyfélnek ezenfelül is joga van a modulrendszerű biztosítási változatok közül a saját portfolióját kialakítani, két hasonló díjú biztosítás a szolgáltatási oldalról gyökeresen más és más lehet. Az állami kártalanításkor tehát tételesen kellene elszámolni az érintettekkel, ez viszont sokak szerint kivitelezhetetlen.
