Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ugyan már most is versenyképesek a forintalapú kamattámogatott hitelek törlesztőrészletei a deviza-lakáshitelekkel összevetve, ám a kamatokban lévő látványos különbség eltűnéséhez még idő kell. A hétfői kamatvágás, illetve amit már előre beárazott az állampapírpiac, a kamattámogatásról szóló kormányrendelet miatt majd csak hónapok múlva érezteti hatását a lakáshiteleknél.
A devizahitelek teljes hiteldíjmutatója ugyanis a legtöbb esetben nem sokkal alacsonyabb, mint a forinthiteleké, így eshet meg az a furcsaság, hogy a forinthitelek helyettesítő termékének kikiáltott devizahitelek törlesztőrészlete egy 5 milliós, 20 évre szóló hitel esetében 37-38 ezer forint, míg ugyanezen paraméterekkel felvett forinthitel részlete 39-41 ezer forint. A különbség 3–11 százalék között mozog, így már egy kisebb forintgyengülésnél – amit, ha nem a piac, akkor majd a monetáris politikába beavatkozó kormány ér el – hamar eltűnhet a devizahitelek előnye, s máris előtérbe kerülhet az árfolyamkockázat.
Egy megkérdezett jelzálogbanki szakértő szerint ahhoz, hogy a forinthitelek kamata a jelenlegi devizahitel-kamatok szintjére vagy az alá essen, több oldalról is szigorú feltételeknek kell megfelelni. A bankok eszköz-forrás bizottságának kamatdöntéseit a saját marzsuk nagysága nagyban befolyásolja, s mert a forinthitelek refinanszírozásánál a kereskedelmi bankoknak és a jelzálogbankoknak még osztozkodniuk is kell, a forinthiteleken a jelenlegi 2-3 százalék körülinél nagyobb marzsot kell elérniük. Így, ha további 2 százalékot esnek is a lakáshiteleket befolyásoló állampapír-hozamátlagok, akkor sem biztos, hogy pont ilyen mértékben csökken a banki hitelkamat, miután egyes bankok már most is a saját marzsuk terhére tartják alacsonyan a forinthitelkamatukat. S míg a várakozások szerint a forintkamatok csökkennek, addig a devizahitelek vélhetőn drágulnak majd, mivel az amerikai kamatemelést a svájci frank is követi, s tavaly óta már két kamatemelés is volt.
