Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az összefoglalóból kiderül: a források kétharmada intézményi befektetőktől (bankoktól, biztosítóktól, alapoktól, alapokba fektető alapoktól) származott, szemben a hazai gyakorlattal. Itthon ugyanis a törvények továbbra sem engedik, hogy ilyen típusú intézményi befektetők kockázati alapokba fektessenek - mondta el Tzvetkov Julián, a Magyar Kockázati és Magántőkeegyesület (MKME) elnöke.
Az egyesület újra felvette a kapcsolatot a minisztériumokkal, így új lendületet kaphat a törvényalkotási folyamat, mely az elmúlt hónapokban megrekedt. Tzvetkov úgy véli, hogy bár a jelenlegi törvény hatálya alatt csak egy állami alap működik, s a privát alapok ez alapján dolgoznak, mégis működőképes a piac. Várhatóan 2004-ben is 100 millió euró felett lesz az alapok által Magyarországon befektetett tőke, sőt az összeg meghaladhatja a tavalyi 117 millió eurót is. A törvények kapcsán az elnök megemlítette azt is, hogy a többi, pénzintézeteket érintő törvényt is módosítani kell annak érdekében, hogy valóban működhessen egy új típusú szabályozás, ugyanis ha az új törvény támogatja is a kockázati alapokba való befektetést, addig azt számukra jelenleg tiltja a pénztártörvény. Európában a befektetett tőke 63 százaléka kivásárlásokra ment, 21 százalék fejlesztési tőke volt, 7 százalék volt az induló vállalkozásokhoz kerülő tőke arány, s 1 százalék jutott az életpályájuk elején lévő cégekhez. A fennmaradó 8 százalék refinanszírozási tőkeként jelent meg, amikor egy, már a kockázati alapnál lévő cégnél átalakítják a tőkeszerkezetet (kockázati tőkével váltanak ki például bankhitelt). A tőkebevonás éves szintje 1990 óta meghaladja a 20 milliárd eurót. Az összegből egyre nagyobb szerepet kap az induló cégek finanszírozása, és újra feléledt a technológiai szektor is, egyre bátrabban finanszírozzák ezt a területet Európában.
