Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A felügyelet illetékesei szerint erre utalhat, hogy a közelmúltban véget ért vizsgálatok jórészt úgy zárulhattak, hogy a PSZÁF-nak nem kellett semmilyen szankcióval élnie.
Az elkészült 2002-es statisztikák szerint a PSZÁF összesen 398 esetben zárta vizsgálatát határozattal, ezek negyede, összesen 99 tartalmazta bírság előírását is az adott intézménnyel szemben. A felosztás szerint 14 esetben bankot bírságolt a PSZÁF, pénzügyi vállalkozások pedig 18 esetben fizettek szabálysértésért a felügyeletnek. A tőkepiaci szereplők 15 esetben utaltak kisebb-nagyobb összeget a felügyeleti kasszába, míg 5 alkalommal befektetési alapkezelőket bírságoltak. A biztosítási területen működő cégek esetében összesen 21 alkalommal hozott bírságoló határozatot a PSZÁF, ám a legtekintélyesebb számban, 26 esetben pénztárakkal szemben volt kénytelen ezzel az eszközzel élni.
Az okozott szabálysértés súlyossága miatt 14 esetben hoztak a tevékenység felfüggesztéséről szóló határozatot, ezek közül 13 érintett tőkepiacon tevékenykedő céget, míg egy esetben biztosítónak kellett ideiglenesen szüneteltetnie tevékenységét.
A legsúlyosabb szankciónak számító döntést (alapítói engedély visszavonása, felszámolás kezdeményezése) összesen 17 esetben hozott az elmúlt évben a felügyelet. Ebben a körben az élen a pénzügyi vállalkozások állnak: nyolc esetben született ilyen határozat. A biztosítási szektor szereplőinek esetében 4, a pénztáraknál 5 alkalommal élt a legsúlyosabb szankcióval a PSZÁF.
