Leggyakrabban a személyi és az áruhitelek esetében fordul elő, hogy nem fizet az ügyfél. Ilynekor a törlesztőrészlet esedékességét követően 5-15 nappal egy illedelmes telefonnal hívják fel az adós figyelmét a fizetési kötelezettségre, aki számára gyakoran csak ilyenkor derül ki, adataival visszaélve valaki az ő nevében vett fel hitelt. (Gyakori hogy hajléktalan, szellemi fogytékos, vagy rokkantnyugdíjasok okmányival visszaélve vesznek fel kölcsönt). A behajtó-szervezetek ezért a telefonos kapcsolat-felvétel során igyekeznek kideríteni a késedelmes fizetés okát, s annak megfelelően választják meg következő lépésüket.
Harminc napon túl lejárt tartozás esetében levélben felajánlják a szerződés esetleges módosításának lehetőségét, mellyel persze csak a fizetést ütemezik át, a büntetőkamat továbbra is ketyeg. Amennyiben az ügyfél hajthatatlannak tűnik három hónap elteltével komolyabb eszközökhöz fordulnak a behajtók. Akár személyesen is követik az adóst, értesítik barátait, főnökét, környezetét a tartozásról, s folyamatosan telefonokkal és levelekkel zaklatják, amelyekben felhívják figyelmét, hogy bírósági útra terelik az ügyet, s az eljárás 300-400 ezer forintos költsége is az ügyfelet terheli majd.
Mindezek ellenére a pénzintézeteknek persze a nemfizetések ellenére is megéri kölcsönadni, hisz a fedezet nélküli hitelek kamataiba beépített kockázati prémium bőven fedezi az ebből származó veszteségeket.
