Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az MTI tájékoztatása szerint a főosztályvezető azt is hozzátette: a bankszektor eredményét elsősorban a Magyar Fejlesztési Bank által elszámolt értékvesztési ráfordítások rontották le.
Ha a szakosított hitelintézeteket nem számítjuk, azaz az MFB, az Eximbank, illetve olyan hitelintézetek, mint a Merkantil Bank, Porsche Bank teljesítményét nem vesszük, akkor a kereskedelmi bankok első félévi adózás előtti nyeresége 76,6 milliárd forintot tett ki, ami 12 százalékkal, azaz 8,2 milliárd forinttal több, mint a bankok tavalyi első féléves nyeresége.
A magyarországi bankszektor mérlegfőösszege nominálisan 1,5 százalékkal emelkedett 2001 végéhez képest, ami reálértékben csökkenést mutat. Ebben a forint árfolyamerősödése is szerepet játszott – hangoztatta a főosztályvezető.
Abszolút számokban ez azt jelenti, hogy 2002 első félévének végén a hazai bankszektor mérlegfőösszege 9.626,5 milliárd forintot tett ki, szemben a tavaly év végi 9.499,4 milliárd forinttal. Az elmúlt év június végén a bankrendszer mérlegfőöszege 8.904,8 milliárd forint volt.
A hitelezés aktivitása valamelyest lassult, a kereskedelmi bankoknál a vállalkozói hitelezés lassuló növekedése a lakossági hitelezés nagyarányú előretörésével párosult. A hitelintézetek az új hiteleket döntő részben az eszközállomány, azon belül is a likvid és értékpapíreszközök átcsoportosításával, nem pedig új források bevonásával oldották meg.
Az elmúlt év végéhez képest a hitelek 8,1 százalékkal bővültek, miután az ez év június végi 5.555,6 milliárd forinttal szemben a tavaly december végi összesített állomány 5.137,3 milliárd forint volt. A lakossági hitelek tavaly év végi állománya 660,4 milliárd forintot tett ki, ami 16,8 százalékkal idén június végére 833,3 milliárd forintra emelkedett.
Ezzel szemben a főosztályvezető arról számolt be, hogy a bankszektor betétállománya zsugorodott, fél év alatt mintegy 2 százalékkal csökkent. Abszolút számokban ez azt jelenti, hogy a múlt év végi 6.064 milliárd forintról a banki betétek összege 5.951,5 milliárd forintra csökkent.
Ezzel szemben – a nemzetközi tendenciáknak megfelelően – a magyarországi bankszektor esetében is fél év alatt mintegy 40 százalékkal ugrott meg a mérlegen kívüli kötelezettségek összege. Míg tavaly év végén ez az állomány 4.758,6 milliárd forint volt, addig ez év június végén a mérlegen kívüli kötelezettségek összege 6.601,4 milliárd forintra nőtt.
A magyarországi kereskedelmi bankok jövedelmezősége javult, az eszközarányos jövedelmezőség (ROA) az előző év azonos időszakához képest ez év június végére 1,71 százalékról 1,81 százalékra emelkedett, a tőkejövedelmezőség (ROE) 19,24 százalékról 19,42 százalékra nőtt.
A főosztályvezető beszámolt arról, hogy mindeközben nem romlott a kereskedelmi bankok portfóliójának minősége. Ez év június végén a minősítési kötelezettség alá tartozó mérlegtételek 3,8 százaléka, a mérlegen kívüli tételeknek pedig 0,3 százaléka bizonyult problémás kötelezettségnek.
Szepesi György hangsúlyozta: az eredményességet tekintve a biztosítási szektor az éllovas, a biztosító társaságok ez évi első féléves mérleg szerinti eredménye 21,7 milliárd forintot tett ki, ami megközelítőleg ugyanakkora, mint ugyanezen cégek tavalyi egész éves nyeresége.
Ez év második negyedévének végén 26 biztosítótársaság összesített mérlegfőösszege 2001 év végéhez képest 7,2 százalékkal 899,1 milliárd forintra nőtt.
Szász Károly, a PSZÁF elnöke kérdésekre válaszolva elmondta: A kormány új, tőkepiacélénkítő csomagjának számos pozitív eleme van, néhány ponton azonban bizonytalanságot hordoz. Az elnök a kedvező elemek közé sorolta a befektetésekhez társuló adókedvezmények bővítését.
Szász Károly a nem kiszámítható elemek között említette viszont az opciós ügyletek kiterjesztésének engedélyezését, mivel az számos kiskaput tár ki a tőkepiaci elemek felügyeletének rendszerében.
Az elnök szerint a felügyeleti díjakat sem szabadna a tervezett, 50 százalékos mértékben csökkenteni, mivel a főhatóság nem kap állami, költségvetési támogatást, a díjaiból oldja meg ellenőrzési feladatait. Emellett a világ tőkepiacai az egyre szigorúbb ellenőrzés felé haladnak. Példaként említette a PSZÁF elnöke a német felügyelet létszámának 200 fős emelését.
A magyarországi pénz- és tőkepiaci szereplők díjterhelése nem rosszabb a nemzetközi gyakorlatban érvényesítettnél, a magyarországi felügyeleti díjaknál például nagyobb terhek hárulnak a brit pénz- és tőkepiaci szereplőkre – hangsúlyozta Szász Károly.
