Nagyot megy Friedrich Merz nyugdíjprogram javaslata Németországban, igaz, szakértők szerint kétséges, hogy az eredeti tervek alapján élesíthető lesz a rendszer. A program az 1800-as évek végétől megszakítások nélkül működő, a magyarországihoz hasonló elvű felosztó-kirovó nyugdíjrendszer és a már most is működő magán nyugdíjpénztárak mellé érkezne.

A Németországban hagyományosan erős szakszervezetek azonban ahol csak tudnak tiltakoznak az újabb pillér ellen, ők a hagyományos, állami nyugdíjrendszer megerősítését követelik. Ami nagyjából lehetetlen küldetésnek tűnik, mivel a következő 10-11 évben közel 20 millióan vonulnak nyugdíjba, de újonnan a munkaerőpiacra csak 12,5 millióan lépnek be.

Kapcsolódó

A Merz-féle javaslat lényege:

  • minden gyerek 6-18 éves kora közt havi 10 euró juttatásban részesül az államtól
  • a juttatás nem automatikus, a szülőknek kell regisztrálni érte
  • a pénzt német részvényekbe fektetik
  • 18 éves korban az állami támogatás leáll
  • innen kezdve, végig a nyugdíjkorhatár eléréséig részvényekben marad a megtakarítás
  • a felhalmozott vagyonhoz csak ekkor, 66 évesen lehetne hozzáférni

A modell kidolgozói évi 7 százalékos átlagos hozammal kalkulálnak, így mire egy hatéves gyerek betölti a 18 éves kort 2227 eurója lesz. További befizetések nélkül ez az összeg a nyugdíjkorhatár (ott 66 év) eléréséig 65 600 euróra gyarapodhat, már kizárólag a részvénypiaci hozamoknak köszönhetően. Egy összegben nézve ez még Németországban is szép summa, jelen árfolyamon közel 26 millió forintnak és 41 havi ottani átlagnyugdíjnak felel meg.

Kevesebb költséggel hozna többet Magyarországon

A program akár Magyarországon is működhetne, érdemes azonban a havi 10 euró helyett kevesebbel számolni. Mivel Németország és Magyarország közt az egy főre jutó GDP-ben (vásárlóerő paritáson) másfélszeres a különbség, így a magyar példában ehhez igazodva havi 2600 forinttal számoltunk. 

A KSH szerint 1 millió 225 ezer fő Magyarországon, akinek az életkora 6-18 év. Vagyis, ha mindenki igényelné a juttatást, az a költségvetésnek egy évben 38,2 milliárd forintba kerülne. 

A hozzájárulást a legegyszerűbben egy állami vagyonkezelő fektetné be, praktikusan a BUX indexkosárral megegyező súlyozással válogatva a magyar papírok közül, az osztalékot pedig mindig visszaforgatná. A BUX értékét is így számolja a BÉT, tehát a kifizetett osztalékokkal növelt részvényárfolyamok alkotják a BUX-ot (total return index).

Mint a BÉT a 100 ezer pontos érték elérésekor kiadott közleményben jelezte, 1991 óta a magyar tőzsdeindex 14 százalékos átlagos éves hozamot kínált. Az elmúlt 20 év évesített hozama ennél szerényebb, csak 8 százalék volt, ezért érdemesebb inkább ezzel az értékkel kiszámolni, mennyit hozna itthon a Merz-féle program.

23 milliós nyugdíjpénz, gyakorlatilag a nulláról

Évi 8 százalékos kamatos kamattal kalkulálva a havi 2600 forint 12 év alatt 617 ezer forintra gyarapodna, mialatt a gyerek a 6 éves korától betölti a 18-at. Majd következik 47 év kivárás (már a havi befizetések nélkül) és évi átlag 8 százalék növekedés a BUX segítségével.

Az itthon 65 éves nyugdíjkorhatárt betöltve 23 millió forint ütné a markunkat. Ez a mai 244 ezres átlagnyugdíj alapján 94 havi, több mint hét évnyi nyugdíjának felelne meg. Ha 3 százalékos átlagos inflációval kalkulálunk (ennyi az MNB célja) akkor a futamidő végén kifizetendő 23 millió forintnak 8,3 millió forint lenne a jelenértéke. 

Fun fact: ha mégis ragaszkodunk a számítás során a 14 százalékos éves átlaghozamhoz és azt feltételezzük, hogy ez 59 éven át fennmaradhat, akkor a 12 éven át tartó havi 2600 forintos állami juttatás, kiegészülve a BUX teljesítményével, a nyugdíjba vonuláskor egészen brutális, 432 millió forintos kifizetést eredményezne.