Nem igazán sikerült a eredményesen gyarapítani az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő pénzt az év első negyedévében – derült ki a Magyar Nemzeti Bank pénteken közzétett statisztikáiból.

A kasszákban lévő befektetések értéke a tavaly év végi 2262,4 milliárd forintról csak 2264,2 milliárd forintra emelkedett március végére, ez mindössze 0,08 százalékos bővülés. A visszafogott teljesítményben szerepet játszott, hogy a befektetett vagyonon belül jelentős hányadot (42 százalékot) képviselő magyar államkötvények piaci értéke csökkent az időszak alatt, mivel a másodpiaci hozamok 6,3 százalékról 7,2 százalékra kúsztak fel, a korábban megvett és a kasszák által tartott állampapírokon ezáltal nem realizált veszteség keletkezett: a nyugdíjpénztárak magyar állampapírjainak piaci értéke 3 hónap alatt 947,5 milliárd forintról 930 milliárdra morzsolódott le.

Kapcsolódó

A szóban forgó időszakban a részvényekben lévő befektetések értéke csupán 5 milliárd forinttal, míg a befektetési jegyekben lévő nyugdíjpénz 745 milliárd forintról közel 760 milliárdra nőtt, szintén piaci értéken.

Éves összevetésben a befektetett eszközök viszont sokkal szebben, 38,4 százalékkal gyarapodtak. 

A nyugdíjpénztári tagok befizetéseiből közel 3,1 milliárd forintot vontak le működési költségekre, amiből 2 milliárd volt a vagyonkezelői díj. Ez a pénz már csak 25 önkéntes kassza közt oszlott szét, miután idén kettő önkéntes nyugdíjpénztár megszűnt.

A tagság 1 millió 76 ezer fő volt március végén, ennek alapján az egy tagra jutó átlagvagyon 2,1 millió forint. Ők összesen közel 39 milliárd forint tagdíjat fizettek januártól márciusig, amihez 11 milliárd forint munkáltatói kiegészítés érkezett. 

A nyugdíjpénztári kiadások 53,4 milliárd forintot tettek ki. A nyugdíjkorhatárt elérő tagoknak járó kifizetés ebből 19 milliárd forint volt. Az Önkéntes Pénztárak Országok Szövetsége néhány hete úgy nyilatkozott, hogy a teljes nyugdíjpénztári szektort tekintve, azaz beleértve nem a Pénztárszövetséghez tartozó kasszákat is, a tagság 1,5 százaléka nagyságrendileg az összvagyon 1,5-1,6 százalékát, vagyis a mintegy 36 milliárd forintot igényelte lakáscélú felhasználásra az első három hónapban. Az MNB adatai szerint ebből 18 milliárd forintot fizettek ki a pénztárak.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!