Ez az év valódi áttörést hozott a stabilcoinok számára, hiszen a szabályozási környezet a korábbi szkepticizmusból világos, támogató keretrendszerré alakult. Míg a korai stabilcoinokat – mint például a 2014-es USDT – jórészt figyelmen kívül hagyták, a Facebook nagyszabású Libra projektje világszintű ébresztőt fújt, és cselekvésre kényszerítette a szabályozó hatóságokat. 2023-ra már életbe léptek olyan jelentős keretek, mint az EU MiCA szabályozása, valamint az Egyesült Királyság, Hongkong és Szingapúr hasonló engedélyezési rendszerei, írja elemzésében Vugar Usi Zade, a Bitget kriptotőzsde operatív igazgatója.

Az Egyesült Államokban a 2025-ös GENIUS törvény a legújabb és talán a legmeghatározóbb szabályozás. A kriptoszektor „autópálya-pillanataként” is emlegetik: olyan szabályozási „aszfaltot” fektet le, amely lehetővé teszi, hogy a stabilcoinok biztonságosan és nagy volumenben működjenek.

Kapcsolódó

A törvény robusztus szabályozási keretet biztosít a fizetési célú stabilcoinok számára, szigorú előírásokat határozva meg a tartalékképzésre, az átláthatóságra, valamint a pénzmosás elleni és ügyfélazonosítási szabályok betartására. Ezzel végre megszületik a jogi bizonyosság: a fizetési célú stabilcoinok nem számítanak értékpapírnak vagy árucikknek az amerikai szövetségi törvények értelmében, hanem a banki szabályozás hatálya alá kerülnek, tette hozzá a Bitget operatív igazgatója.

Az amerikai szabályozási előretörést erősíti a CBDC Megfigyelő Állam Elleni Törvény elfogadása is, amely megtiltja az amerikai jegybank (Federal Reserve) számára saját központi banki digitális valuta (CBDC) kibocsátását. Ezzel az USA a magánstabilcoinok virágzását választotta a központosított digitális pénz helyett.

Bővülő felhasználási lehetőségek és intézményi elfogadás

A stabilcoinok messze túllépnek eredeti szerepükön, amely főként kriptoeszközök kereskedelméhez kötődött – mára komoly teret nyertek a mainstream fizetési megoldások között. Olyan nagy szereplők, mint a Stripe és a Visa már integrálták a stabilcoinokat szolgáltatásaikba, lehetővé téve a kereskedők számára a stabilcoin-alapú fizetések elfogadását.

Még ennél is figyelemreméltóbb a hagyományos pénzügyi intézmények növekvő érdeklődése. A JPMorgan JPMD betéti tokenje úttörő példát mutatott, és most már olyan nagybankok is vizsgálják saját stabilcoin-projektjeik lehetőségét, mint a Citigroup és a Bank of America. Ez az elmozdulás jól jelzi, hogy a pénzügyi világ fokozatosan elfogadja a blokklánc-alapú megoldásokat.

További példaként említhető Németország, ahol elindult az EURAU nevű euróalapú stabilcoin, amely mögött olyan szereplők állnak, mint a Deutsche Bank DWS, Galaxy és Flow Traders.

A jövő fényes?

A piac egyértelmű üzenete: a stabilcoinok már bizonyították létjogosultságukat. A növekvő szabályozási elfogadottság és az egyre bővülő felhasználási lehetőségek révén a stabilcoinok elengedhetetlen híddá válnak a hagyományos pénzügyek stabilitása és a kripto világ innovációja között.

Ahogy a szabályozási keretek tovább érnek és az intézményi alkalmazás egyre gyorsabb ütemben terjed, úgy 2025 valóban fordulópont lehet – megalapozva, hogy a stabilcoinok kulcsszerepet töltsenek be a globális fizetésekben és a decentralizált pénzügyi ökoszisztémákban.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!