A mostani amerikai elnökválasztási versenyfutásban jelenleg esélyesebbnek látszó demokrata jelölt, Kamala Harris gazdasági programja keretében a társasági adókulcs jelentős mértékű emelését harangozta be.
E szerint a most érvényes 21 százalékos terhet 28 százalékra emelné, ez pedig jelentős visszaesést eredményezhet az amerikai tőzsdei cégek nyereségességében. A javaslatot azzal indokolta, hogy „a nagyvállalatok fizessék meg a méltányos részüket” – írja összefoglalójában a Reuters.
Kapcsolódó
A Goldman Sachs vezető befektetési bank elemzőinek becslése szerint az S&P 500-as index kosarában szereplő vállalatok eredményét átlagosan mintegy 5 százalékkal csökkentené az adóemelés bevezetése. A külföldi jövedelmek megadóztatása és az alternatív minimumadó-kulcs 15 százalékról 21 százalékra történő emelése akár 8 százalékkal is visszavethetné a profitokat.
A belföldi jövedelmekre vonatkozó jelenlegi amerikai társasági adókulcs 26 százalékos, de a tipikus S&P 500 vállalat által fizetett teljes effektív adókulcs 19 százalék – tették hozzá a befektetési bank elemzői.
Előrejelzésük szerint az amerikai belföldi adókulcs minden egyes 1 százalékpontos változása esetén az S&P 500 egy részvényre jutó nyereségének (EPS) változása valamivel kevesebb, mint 1 százalék, vagyis az S&P 500 EPS-re (egy részvényre jutó nyereségének) számolva nagyjából 2 dollár.
Kamala Harris beszállása Joe Biden helyett az elnökválasztási küzdelembe új lendületet adott a demokrata kampánynak.
Szerdán azzal vádolta Donald Trumpot, hogy tervei:
- megszüntetnék a kisvállalkozásoknak hiteleket biztosító szövetségi programokat;
- csökkentenék a társasági adókulcsot;
- és magasabbra tornásznák az amerikai deficitet.
Donald Trump előnye, amelyet korábban Joe Bidennel szemben szerzett, mostanra a felmérések szerint elolvadt, sőt jelenleg hátrányban van Kamala Harris-szel szemben.
Bárki nyer, gyenge év jön
Azonban akár egyik, akár másik jelölt nyeri az amerikai elnökválasztást, a statisztikák szerint jövőre gyengébb év várhat a részvénypiacokra. A hosszabb távú adatok szerint ugyanis a részvénypiac egy-egy négy évig tartó elnöki ciklus első két évében rendszerint gyengébben, majd az utolsó két évben erősebben teljesít.
Korábban ez úgy alakult a Stock Traders Almanach szerin, hogy a választást követő első évben átlagosan mindössze 1,6 százalékot emelkedett az S&P 500-as index, utána 3,7 százalékot. A harmadik év szokott a legjobb lenni 11 százalékkal, míg a választási év átlaga 6,8 százalék.
Arra a következtetésre jutottak, hogy az indikátor, amely szerint a nyári hónapokban a tőzsde gyengébben teljesít, csak azért igaz, mert az időközi választások idején – ilyen legközelebb 2026-ban lesz az Egyesült Államokban – kiemelkedően nagyot szokott emelkedni a tőzsde. Ezt azzal magyarázták, hogy a választásokat megelőzően rendszerint nagy a bizonytalanság képviselőház és a szenátus összetételét illetően, majd amikor tisztul a kép, elindulnak a bevásárlások.
Jelenleg azonban nem ez van soron, hanem jövőre a ciklus gyengébb évei következnek.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Redditen vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!