A szerda délelőtti órákban folytatódott a forint vesszőfutása, az euróval szemben 393,6-ig szökött fel a jegyzés, ilyen szinten utoljára szeptember 10-én kereskedtek az euró-forint devizapárral.

Később konszolidálódott a helyzet, a kurzus visszatért 392,7 környékére. A Raiffeisen Bank vezető elemzője, Blahó Levente úgy értékelte a helyzetet, hogy az euró-forint felpattanása a 393-394 közti tartomány közé annak a következménye, hogy kedden a kamatcsökkentések folytatásának időszerűségéről beszélt a kormányzati oldal, ez pedig szemben áll a következetesen szigorú MNB-állásponttal.

A ma publikált 4,3 százalékos inflációs adatnak nem volt érdemi befolyása az árfolyamra, mivel az megegyezett a várakozásokkal, bár a Bloomberg konszenzust 0,1 százalékponttal alulmúlta.

A forint sérülékeny

Blahó Levente szerint a forint továbbra is sérülékeny, a magyar gazdaság fundamentumait a vonzó carry trade lehetőség (alacsony kamatozású devizában hitelt vesz fel a befektető, amit magas kamatot fizető devizában fektet be) kompenzál. De ha a piac azt látja, hogy a carry trade-ken elérhető hozam csökkenéséről esik szó, az gyorsan megmutatkozik a devizapiaci pozicionáltságon is. A Raiffeisennél úgy látják, nem lenne szerencsés, ha a gazdaságpolitika és a monetáris politika közt „élesedne a kontraszt” . 

Az euró-forint árfolyam mozgása.

Az első kritika az MNB felé március óta

Nagy András, az Erste részvényelemzője pedig úgy fogalmazott, hogy

féléves tűzszünet ért véget a magyar monetáris politikai és a fiskális politikai szereplők között a napokban.

Varga Mihály jegybankelnök márciusi kinevezése óta ugyanis nem érte kormányzati kritika az MNB kamatpolitikáját, ami a Matolcsy éra utolsó hónapjaiban viszont rendszeresnek számított.

„Hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök, kedd reggel pedig Nagy Márton miniszter érvelt nyilvánosan az alacsonyabb kamatok mellett, ezzel pedig újraindult az adok-kapok a gazdasági erőcentrumok között, bár Orbán azt is hozzátette, hogy szerinte Varga Mihály nem fog kapkodni a kamatvágással” – tette hozzá Nagy András.

Az euró-forint árfolyammozgás kifejezetten heves volt kedden, ennek egyik magyarázata lehet, hogy az év elejétől egy 2021 óta nem látott méretű  pozíció épült fel a devizapiacon, a forint erősödésére spekulálva (a magyar deviza javára több mint 2000 milliárd forintos a pozíció változás). Nagy András szerint nem kizárt, hogy ez a túlzó

spekulatív pozicionáltság kezdte el zavarni a kormányt, ezért érezték szükségét a verbális intervenciónak.

Ez lehet az új sáv: 388-400

Az Erste szakértője szerint a forint tartós erősödő trendje valószínűleg véget ért, de valódi trendfordulóról korai lenne beszélni. Legvalószínűbbnek a sávos kereskedés tűnik, már csak azért is, mert az MNB alelnöke, Kurali Zoltán felvette a kesztyűt és még kedden a szigorú monetáris kondíciók fenntartásának fontosságát hangsúlyozta.

A várt oldalazó sáv alját 388-nál lényegében kijelölte a kormány. A sáv felső élét pedig majd az MNB jelölheti ki, valószínűleg nem magasabban, mint a 400-es lélektani szint. A forint aktuális árfolyamát pedig majd a fiskális és monetáris szereplők „Húzd meg, ereszd meg”-politikája fogja befolyásolni.  

Kapcsolódó

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!